Ferencz Orsolya villamosmérnök, űrkutatásért felelős miniszteri biztos, budapesti nyolcadik kerületi alpolgármester volt a vendége a közelmúltban a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége veszprémi közösségének, aki Örülök, ha szolgálni tudom a nemzet ügyét címmel tartott előadást.
Bevezetőben tudományos szakterületéről szólott, válaszolva arra a még ma is gyakran felhangzó értetlenkedő kérdésre, hogy miért is fontos az űrtevékenység, az űrkutatás az emberiség számára napjaink sokféle gondtól, gazdasági válságtól zaklatott világában. Rámutatott: az emberiséget kezdettől foglalkoztatta a kozmoszból érkező hatások összessége, szerepe a földi életünk szempontjából. Manapság már elmondhatjuk, a Föld körüli pályákon lévő műholdjaink tevékenysége nélkül szolgáltatások sorát kellene nélkülöznünk, hiszen a globális hírközlés segít a hosszú távú meteorológiai információk megszerzésében, az agrárium szervezésében, digitalizálásában, s az űrkutatás nélkül bajban lennénk az élelmiszer-termelés, a közlekedés-szervezés, a környezetvédelem területén többek között.
Előadása második részében a vendég érintette a nemrég életbe léptetett belügyminisztériumi rendeletet, melynek értelmében az abortuszra jelentkező nőknek a továbbiakban meg kell hallgatniuk magzatjuk szívhangját, mielőtt a műtétről döntenének. Meredek lépésnek tekinti ezt az ellenzék, és a tiltakozások elkezdődtek, mondta. Pedig maga a törvény nem változik meg, ez a rendelet az abortusz lehetőségét nem korlátozza önmagában. Ez egy olyan orvosi tényközlés, felvilágosítás, mellyel egy fizikai tényt az édesanya tudomására hoznak: a magzat szíve dobog. Ha ez önmagában megment néhány magzatot, akkor már sokat tettünk az élet érdekében, mutatott rá. Mert teremteni nem tudunk, de együttműködni a Teremtővel igen, s a teremtés folyamatában jelen tudunk lenni. Majd hozzáfűzte: az utolsó szó jogát még a halálraítéltnek is megadja a törvény. A magzatnak még nincs más közlési eszköze, csak a szívdobogása, s a magzat szívhangja egy utolsó szó.
Az estén vallott a vendég a nemrég elhunyt Wittner Máriával való mély baráti kapcsolatáról is. Rá emlékezve kiemelte: amikor fiatal lányként szembenézett a tankokkal 1956-ban, nem gondolt arra nyilván, hogy ő ezáltal egy forradalmár, egy hős lesz, hanem tette, amit tennie kellett. Az élet mégis úgy hozta, hogy itt maradt szemtanúként, azok hangjaként, akik már nem tudtak beszélni, akik azt kiáltották, hogy éljen a haza. Példája máig ható: nem tudhatjuk, hogy melyik cselekedetünk, melyik mondatunk mikor hull termékeny talajra, kinek a szívében indít el egy olyan vetést, amiből majd egyszer kisarjad valami jó és nemes, ami mindenkinek termést hoz.
- A zene legyen szent, művészi és egyetemes
- Boldog Barbara Maix (1818–1873)
- Elhunyt Kipke Tamás
- Szűz Mária imádkozó hadserege
- Nem tudok az imára összpontosítani
- Keresztény szemmel az iszlámról
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene áldozás élet életbölcsességek
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")