Kezdőlap Egyéb A premontreiek kilencszáz éve

A premontreiek kilencszáz éve

Csehországban is megkezdődtek a megemlékezések a premontrei kanonokrend fennállásának 900. évfordulójáról. Dominik Duka prágai bíboros érsek május elején a litomerici (leitmeritzi) Jan Baxant püspökkel és a premontrei apátokkal együtt misézve emlékezett a rendalapító Szent Norbert földi maradványainak Magdeburgból Prágába történt átszállításáról (1627). A harmincéves háború viszonyai között ugyanis a lutheránussá lett Magdeburg nem volt biztonságos. Azóta a prágai Hradzsin premontrei kolostorában pihen.

Duka bíboros a május elsejei vecsernyén hangsúlyozta Szent Norbert jelentőségét, aki Csehország védőszentje. Utalva a premontrei szerzetesek létszámára, megköszönte a cseh és morva rendtartomány lelkipásztori munkáját. Terjesztik az evangéliumot, nem csupán fenntartásában tevékenyek. Az egykori Csehszlovákia területén a premontreiek 23 plébánián dolgoznak. Közülük öt a mai Szlovákia területén található. Híres kolostoraik a prágai Sztrahov, Zeliv, Nova Rise és a ma szlovákiai Jasov (Jászó).

A prágai Strahovban november óta kiállítás látható Szent Norbertről.

*

A premontrei kanonokrendet Szent Norbert 1120-ban alapította a franciaországi Prémontrében. Monostoraikat városokban, forgalmas helyeken építették és a szemlélődő életformát összekötötték a lelkipásztori tevékenységgel. Norbert a németországi káptalanokat igyekezett szabályozott kanonoki közösségekké alakítani. A 13 első rendtag mind reguláris kanonok volt. Ezért is „kanonokrendnek” nevezik a premontreieket. Szent Ágoston rendi szabályzata szerint élnek.

A 14. század közepén már több mint 1300 férfi és 400 női közösségük jött létre. A 19. század elejére azonban a rend tevékenysége Közép-Európa területére korlátozódott. Most azonban száz házuk van, minden földrészen működnek.

Magyarországra II. István királyunk hívta be őket (1116–1131) Két hagyományos ága a rendnek: Csorna és Jászó utóda, Gödöllő. A diktatúra után mindkettő újratelepült. Csornán Horváth Lóránt Ödön apát vezetésével, Gödöllőn új épületben Fényi József Ottó volt a perjel.

*

Szent Norbert Xantenben született 1080/1085-ben főnemesi családban. Igazi megtérése 1115 körül történt. Vagyonát szétosztotta a szegények között. Pappá szentelték. Nyugat-Európa országaiban prédikált Isten szeretetéről. Jó barátságban volt Clairvaux-i Szent Bernáttal. A ciszterci eszmék is nagy befolyással voltak rá. 13 társával kolostort alapított. A speyeri birodalmi gyűlés 1126-ban magdeburgi érsekké tette. Lelkiismeretességét, szigorát nehezen viselték. De végül eljött a belső megújulás egyházmegyéjében.1132-ben, mint a Német–Római Birodalom főkancellárja, Lothár császárral Rómába utazott, de útközben maláriában 1134-ben meghalt. 1582-ben avatták szentté.

*

A gödöllői premontreiek kiváló vezető személyisége, Fényi Ottó 1917-ben a felvidéki Koskócon született, 1934-ben lett premontrei szerzetes. Budapesten, Innsbruckban és Einsiedelnben tanult. Fokozatosan magára vette az idősebb rendtagok gondjait. 1990-ben kormányzó perjelként vezette az újraindulást. Utolsó hónapjaiban súlyos betegen Pannonhalmára került. Ott fejezte be földi életét 2002-ben. Egyike volt a kommunista diktatúra egyházüldöző évtizedei nagy egyéniségeinek.

(rosdy)

A cikk a Keresztény Élet hetilap május 16-i lapszámában jelent meg.


a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút