Hajdanán a történelmi Magyarországon Nyitrától Munkácson át Kolozsvárig a tehetős emberek adományokkal áldoztak az egyházaknak, templomokat, kolostorokat emeltek. Istennek hála, a bőkezű adományozásnak manapság is vannak követői…
Szunai Miklós szegénysorból felemelkedve, önmaga erejével, akaratával érte el, hogy templomokat, kápolnákat emeltet. Legnevezetesebb a Doberdói kápolna, ahol hazánk elhunyt hősi halottainak állított emléket. Legutóbb pedig a budapesti Baleseti Kórház területén Szent János Pál pápa tiszteletére építtetett lengyel–magyar ökumenikus kápolnát. A kápolna a pápáról elnevezett téren épült a kórház betegei, a lakosság, no meg a hazánkba látogató lengyelek lelki töltekezésére.
Egy romos épület rendbehozatalával alakították ki a 80 nm-es területet. Az épületben a kápolna mellett külön helyiség fogadja a kutatókat, sőt az idelátogató vendégeknek szállás is rendelkezésükre áll, konyhával, vizesblokkal. A tárgyalóteremben több száz éves berendezési tárgyakat helyeztek el.
Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, aki személyében a lengyel–magyar kapcsolat kezdetét idézi meg. Szent II: János Pál pápára fából faragott, ember méretű szobor és az életét végigkísérő fényképek emlékeztetnek.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke az ünnepséget megnyitó beszédében az építtető célját hangsúlyozta: az ide jövő emberek felekezeti különbség nélkül találjanak lelki nyugalmat. A történelmi egyházak képviselő szentelték fel a kápolnát. Andrzej Kostecki, a Domonkos Rend tartományfőnöke magyarul szólt a megjelentekhez, majd anyanyelvén adott hálát Istenének, hogy e hely megépült és várja honfitársait is.
Szunai Miklós elmondta, miért épít kápolnákat, templomokat. A legfőbb mozgató édesanyjának tanácsa, kérése: „Akinek az Isten adott, annak adnia kell”. Megfogadta óhaját, s ha anyagi helyzete engedte, akkor kutatás, ismeretbővítés után nekikezdett az istenháza-építésnek. Gyermekkorában sokat hallott a nagy háborúról, Doberdóról, így az ott harcoló magyar katonák által megkezdett s az eltelt idő alatt rommá váló kápolnát hozatta rendbe. Tíz évvel ezelőtt balesete volt, a Baleseti Kórházban adták vissza életét, akkor megfogadta, emléket állít a megmentőnek. Az építésben a kórház vezetője, dr. Sásdi Antal személyében kiváló, tenni akaró partnerre talált, így kerülhetett sor a kápolna létrehozására, és felszentelésére.
Az ünnepségen megjelent Latorcai János, a parlament alelnöke, képviseltette magát a lengyel nagykövetség is.
A hajdani szabolcsi gyermek e tettével a hívőket és a lengyel–magyar testvéri barátságot szolgálta.
Jó lenne, ha napjaink tehetősei követnék hajdani elődeink, és napjaink, Szunai Miklós tettének példáját.
- Bűn, ha nem tudom elfogadni az ökumenizmust?
- A magyar keresztény kultúra háza
- Szent Vincenzo Grossi (1845–1917)
- Bűn, ha reformátusként katolikus misére járok?
- Végső búcsú Kozma Imre atyától
- A pápa a visszaélésekről: Vigaszt és segítséget kell nyújtanunk
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút