„Tudjátok-e, mi a lélek szárnya? A Miatyánk… Háromszázmillió ember rebegi el mindennap e gyönyörű költeményt, melyet tizenkilenc századdal ezelőtt alkotott az istenlelkű szerző. Ezt dadogja mindennap az ártatlan kisded; ezt sírja a bűnbánó; ebben talál vigaszt a sorsüldözött; ezzel ad hálát a boldog; ennek szavaival eszi kenyerét a koldus; ezt reszketi el a fonnyadt ajkú agg; ez a születés örömdala; a halál búcsúszava…” – idéződtek fel Devecserben nemrég Gárdonyi Géza vallomásos sorai most napvilágot látott, Álmodozó szerelem című, eddig kiadatlan első regényéből, melyet helybéli kántortanítói szolgálata idején írt, s mely a Győri Közlönyben jelent meg folytatásokban 1886 januárja és júliusa között.
A kötet tisztelgés az író születésének 160. évfordulója előtt. A Devecseri Gárdonyi Géza Emléktársaság szervezésében a Kastélykönyvtárban ünnepélyes könyvbemutatót tartottak Gárdonyi dédunokája, Keller Péter (az író alkotói örökségének hűséges gondozója), valamint Balázs Géza nyelvészprofesszor (a kézirat gondozója, előszavának írója) és Cs. Varga István irodalomtörténész (az ars sacra kutatója, aki a kötet utószavát írta) részvételével. Az ünnepség a Devecseri Gárdonyi Kórus énekes szolgálatával kezdődött, a regény helyszíneihez kapcsolódva balatoni népdalfeldolgozásokkal, valamint a mű egyik szakrális eseményéhez és Gárdonyi Mária-tiszteletéhez kötődve a Boldogasszony, anyánk himnikus énekével, melyet a kórussal együtt énekelt az egybegyűlt hallgatóság is.
Mivel a regény egy régen megszűnt vidéki lapban jelent meg részletekben, csak kevesen ismerték, s az irodalomtörténet szinte nem vett tudomást róla sokáig, hangzott el bevezetőben. Bár Gárdonyit minden magyar ismeri, az Egri csillagok kezdetektől kötelező olvasmány s az író neve központi helyen szerepel a magyar kultúrában, de tudományos megközelítése bizonyos értelemben kicsit méltatlan volt, sőt nemrég olyan vélekedés is elhangzott egy médiakutató részéről, hogy „Gárdonyi első regénye felejthető”. Ki merészeli kimondani ezt egy könyvre? – vetette fel Balázs Géza, aki a beszélgetést vezette.
Az Álmodozó szerelem fordulatokban bővelkedő, kalandos, meseszerű, több szálon futó romantikus regény. A főszereplő két szerelmes, az ifjú Pajándi Sándor és kedvese, Ilonatörténetét a pályakezdő író még devecseri tanítóskodásának idején írta egy szerelmi csalódása után. Benne szembesülünk a mindenkori fiatalság életkezdő, önállóságát kibontakoztató, örömteli és fájdalmas tapasztalatokkal találkozó, küzdelmes, olykor szenvedésekkel teli és az újrakezdés bizalmával éledő útjával, fogalmazódott meg a párbeszéd során.
Az olvasók valószínűleg fokozott érdeklődéssel várták a lapban megjelenő részleteket, mutatott rá a szerkesztő. Ha mai szóval jellemeznénk, azt mondhatnánk, ez a folytatásos regény a felfutó hírlapirodalom szappanoperája. E műfaj első képviselője a magyar irodalomban a Gárdonyi példaképének számító Jókai Mórvolt. A mű 46 címmel jelzett fejezet, melyeket filmszerű leleményességgel, rövid mondatokkal, pergő párbeszédekkel, alkalmanként a fantasztikumba átcsúszó fordulatokkal, lírai jellemzésekkel, szürrealista, romantikus jelenetekkel komponált meg. A Győri Közlönyből kimásolt regényrészletek Tömösközi Péterszerkesztői munkája révén épültek könyvvé.
Az író e regényében már benne van mindaz, ami későbbi műveiben is megfogalmazódik magasabb szinten, kibontva, a teljesség igényével, emelte ki Keller Péter. A regényes élettörténet rámutat többek között, hogy – bárha küzdelmes, akadályokkal teli is az emberélet – nem lehet kivonulni a problémák, akadályok, támadások elől a társadalomból, nem lehet remeteként élni egy erdőben, egy barlangban, hanem vissza kell menni a közösségbe, családban kell élni.
Cs. Varga István kiemelte: Már ebben az első regényében Gárdonyinak jelen van a későbbi műveiben is meghatározó, felemelő Jézus-eszmény, a Mária-tisztelet, vagyis a magyarság megtartó erői, szellemi, lelki gazdagítói, a szakrális dimenzió. Kiemelkedik a regényből az andocsi kegyhelyen lélekmélyről felfakadó Miatyánkról szóló vallomás a főhős bizonyságtevő értelmezésében. Rádöbbent e szakrális beágyazottság – amit letagadtak korábban az egész magyar irodalomban, Gárdonyinál különösen –, hogy mire képes a kegyelem, az irgalom, hogy miért fontos a Miatyánk, hogy benne van a megbocsátás, az a tisztító erő, amely lélekben szabaddá tesz, és felemeli az embert.
A könyvbemutató végén Keller Péter köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a könyv megjelenését elősegítették.
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")