Szilveszter Imre Gábor szentszéki tanácsos, címzetes esperes, a gyimesi Hidegség idén aranymisés plébánosa 1948. február 29-én született Gyergyóalfaluban, ötgyermekes család legfiatalabb tagjaként. 1966- ban érettségizett a gyulafehérvári kántoriskolában, majd tanulmányait a Hittudományi Főiskolán folytatta. Márton Áron püspök 1972. április 9-én szentelte pappá.
Segédlelkészként Medgyesre került, ahol egy évet töltött (1972– 1973), és ahol a szórványban élők életét is kezdte megismerni. 1973-től 1976-ig önálló lelkipásztorként Szentágotán és annak filiáiban szolgált. Innen Sinfalvára helyezték, ahol kilenc falu híveinek volt a plébánosa tíz és fél éven keresztül. Vasárnaponként száz kilométert utazott, hogy a szentmisét mindenhol bemutathassa. Saját kezével is dolgozott az egyházi épületek felújításán, ezenkívül zöldséget termesztett, hogy eladja a piacon és így szerezzen bevételt a további munkálatokra.
Útja innen Gyimesközéplokra vezette. Minden vasárnap miséznie kellett Hidegségben is, hogy az időseknek ne kelljen a rossz úton 10-15 kilométert gyalogolniuk a középloki templomig.
Imre atya a patakok országában élő és küzdő családok és főleg az ifjúság erősítésén fáradozott. Vezetésével a középloki templom 1988-ban új sekrestyével gazdagodott, 1989-ben pedig teljesen fel is újították belül, és új padokkal látták el. Imre atya a plébániát is kibővíttette; az új hittanterem azóta az ifjak otthona lett. Ezután hozzálátott a völgyben a bükkhavasi és bándpataki kápolnák felújításához.
1999–2000-ben a Bükkhavas- és a Barackos-patakok találkozásánál kalákában templomot, majd 2003–2006 között új plébániát építettek. A templom helyén álló, 1925- ben épült kápolnát is beépítették az új, Szent István király tiszteletére szentelt istenházába.
Hidegség 2006. augusztus 1-jétől különvált a gyimesközéploki plébániától, önálló egyházközség lett. Első plébánosa mindmáig Imre atya. Az egykori garázs átalakításával és kibővítésével, önerőből, magánadományokból, hívei támogatásával és a Hargita Megyei Tanács finanszírozásával megépítették 2016- ban a Szent Imre herceg tiszteletére szentelt út menti kápolnát, valamint a ravatalozót. „Hosszú a község, és számos patak tartozik hozzá. Szükség van ezért erre a kápolnára, amely a korábbi két misézőhelyünk, a két plébániatemplom között éppen félúton, egyiktől is, másiktól is hat kilométernyi távolságban található” – magyarázza Imre atya.
Újabb vállalkozásának gyümölcse a Magyar Kormány támogatásával felépített és 2020-ban átadott Árpád-házi Szent Margit Napköziotthonos Óvoda, amely hatvan óvodást és egy napközis csoportnyi kisgyermeket nevel impozáns és jól felszerelt épületében.
A hívek lelki épülésére rendszeresítette az évi hatnapos lelkigyakorlatok megtartását. A szellemi igényesség jegyében nem mindennapi, amit papként négy évvel ezelőtt tett: közel harminc fiatalnak, akik között iskolások és az iskolapadból már kikerült fiatal felnőttek is voltak, betanította az Örök titok – A gyónási titok áldozata című darabot, amely a francia Dumoulin abbé életéről szól. A színpadi játékot először Hidegségben, a jávárdi-pataki kultúrotthonban mutatták be, majd Gyimesközéplokon a művelődési házban, Gyimesfelsőlokon a Szent András apostol-plébánián és ugyanott a kultúrotthonban is előadták – mindenütt telt ház előtt és nagy sikerrel.
Augusztus 20-i aranymiséjének ünnepi szónoka, Koncsag László szentegyházi plébános így fogalmazott Imre atyáról: „Következetes helytállással, szerény magaviselettel, tanulni vágyással és erős hittel, mosolygós arccal végezte a feladatát.”
Munkássága elismeréseként a főegyházmegye főpásztora előbb szentszéki tanácsosi, majd 2009- ben címzetes esperesi címmel tüntette ki. 2020-ban pedig március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából rangos állami kitüntetésben részesítette őt Áder János, Magyarország akkori köztársasági elnöke. „A csángó magyar közösség hitének és kultúrájának megőrzéséért és szolgálatáért” neki ítélt Magyar Arany Érdemkeresztet a világjárvány miatt szeptemberben vette át a Csíkszeredai Főkonzulátuson. A laudációban többek között elhangzott: „Ez a töretlen hitű, népét szolgáló, imádkozó, derűs pap tiszteletet érdemel, munkásságával a magyar keresztény kultúra, ezen belül a gyimesi hagyományok ápolásával igyekszik népének a patakországban meggyökerezett híveit megtartani és éltetni. Elismerés és megbecsülés jár egy olyan embernek, aki az Istentől kapott tehetségét, idejét, egyházi megbízatását a diktatórikus elnyomás ellenére személyisége kibontakoztatására és népének széleskörű szolgálatára fordította. Papi működésében az ember legfőbb hivatását tartotta szem előtt: eljutni az Istennel történő egyesülésig.” Imre atya a kitüntetés átvétele után ezt nyilatkozta a sajtónak: „Ez biztatás arra, hogy érdemes volt dolgozni, s továbbra is dolgozni kell töretlenül, és amit építettünk, arra vigyáznunk kell, hogy azt ne rontsuk el, hogy az a munka tovább tudjon folytatódni. Úgy érzem, ez a kitüntetés a közös munkának, nem egyedül nekem szól, hanem annak a közösségnek, amellyel az évtizedek alatt ezt meg tudtuk valósítani.”
Karizmatikus, közvetlen, emberszerető, barátságos, jóságot és békét árasztó – hívei így jellemzik őt. Azt mondják, Imre pap bácsi olyan lelkivezető, aki következetességével és erős személyiségével erkölcsi fegyelemre tanítja őket.
Adja Isten, hogy áldásos személyéből és tevékenységéből még sokan és sokáig részesülhessenek!
- Hogyan beszélgethetnék őszintén a férjemmel?
- A mennyországban emlékezni fogunk azokra a szeretteinkre, akik nem kerülnek oda?
- Küldetésben a krisztusi üzenettel – Padányi Biró Márton
- Szent Maryam Sūltanah Danil Ghaţţas
- Mi Isten terve a szenvedéssel, a betegségekkel?
- Húsvét ajándéka
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")