Kezdőlap Egyéb Az életszentség útja a házasságban

Az életszentség útja a házasságban

Luigi Beltrame Quattrocchi (1880–1951) és Maria Corsini (1884–1965)

Luigi Beltrame Quattrocchi 1880. január 12-én látta meg a napvilágot a szicíliai Catania városában. Később családjával Rómába költözött, ahol jogi végzettséget szerzett és keresett ügyvéd lett. Bár soha nem fűtötte karriervágy, a társadalmi ranglétrán is fokozatosan haladt előre, magas pozíciókat töltött be fontos állami intézményekben. Eredményeit tehetségének és szorgalmának köszönhette. Szerette a munkáját és kötelességének érezte, hogy talentumait kamatoztassa az egyes emberek és a társadalom javára. Szakmai téren és magánéletében is feddhetetlen erkölcsű embernek ismerték, aki mindig szívesen és érdek nélkül segített mindenkinek. Vallásos meggyőződését soha nem titkolta, sőt igyekezett másokat is elvezetni Istenhez.

Maria Corsini négy évvel volt fiatalabb férjénél. 1884. június 24-én született Firenzében. Szülei házassága nem volt boldog, ami egyfelől Maria lelkét is megsebezte, másfelől viszont arra ösztönözte, hogy ő maga tudatosan készüljön a házasságra és keresse a boldog családi élet feltételeit. Lelki fejlődésében fontos dátum volt első szentáldozása napja 1897-ben. A szentségi Jézussal való első személyes találkozás mély nyomot hagyott lelkében. Az Eucharisztia egész életében központi helyet foglalt el lelki életében. Különösen fontos erőforrást jelentett számára a napi szentáldozás. Iskolai tanulmányai során kiváló tanáregyéniségekkel ismerkedett meg. Példájuk nagy hatással volt a tehetséges fiatal lányra. Maria így magas szintű és sokoldalú képzettséget szerzett, amelyet később rendszeresen továbbfejlesztett. Fiatalon megmutatkozott az írás iránti szeretete is. Még nem volt tizennyolc éves, amikor első irodalmi jellegű írásai megjelentek. Az írás egyfajta belső szükséglet volt számára, és ez élete végéig így maradt.

Maria és Luigi Rómában ismerkedtek meg. 1905-ben kötöttek házasságot. Négy gyermekük született, két fiú és két lány. Legkisebb lányuk érkezéséről 1913 őszén értesültek. Mint mindig, most is örömmel töltötte el őket a hír. Az orvosok azonban a gyermeknél diagnosztizált rendellenesség miatt a terhesség megszakítását javasolták. Úgy vélték, a gyermek kihordása veszélyezteti az anya életét is. Maria és Luigi ennek ellenére Istenre hagyatkoztak, és úgy döntöttek, nem fosztják meg az élet lehetőségétől gyermeküket. Isten megjutalmazta bizalmukat. 1914. április 6-án megszületett Enrichetta nevű lányuk, aki gyenge fizikuma ellenére több mint nyolcvan évig élt.

A kislány születése nagy örömmel és hálával töltötte el a szülőket. A terhesség során fellépő komplikációk és az azzal együtt járó aggodalmak ugyanakkor elgondolkoztatták őket. Végül 1916-ban közös megállapodás alapján, lelki vezetőjük tudomásával tisztasági fogadalmat tettek.

Lelki életük ettől kezdve még inkább elmélyült. Mindennap együtt kezdték a napot szentmisével és szentáldozással és együtt fejezték be a közös családi imával. Nagy hangsúlyt fektettek gyermekeik nevelésére.A családban uralkodó légkörről tanúskodik, hogy három gyermekük is pap, illetve szerzetes lett. Csak legkisebb lányuk maradt velük életük végéig, aki elsősorban egészségi állapota miatt nem lett szerzetes.

A családi otthonból kirepült gyermekek hiányát Isten csodálatosan betöltötte kegyelmével. Luigi és Maria a házastársi intimitás egészen új és különleges formáit tapasztalták meg ezekben az években. Egymás iránti szeretetük rendkívül elmélyült. Tudatosan törekedtek a keresztény tökéletességre és egymást is segíteni igyekeztek a mennyország felé vezető közös útjukon. Az apostoli és karitatív munkából is kivették részüket.

Luigi különösen a cserkészet népszerűsítésében vett részt aktívan.    Teológiai tanulmányokat folytatott a Pápai Gergely Egyetem esti tagozatán. Munkatársai között is igazi hiteles apostoli tevékenységet végzett.

Maria az Actio Catholica országos vezetőségének tagja lett, a Vöröskereszt önkéntes ápolónőjeként rendszeresen vállalt ügyeletet katonai kórházakban. Folyamatosan képezte magát, tanulmányozta a különböző betegségeket, hogy eredményesebben tudjon segíteni a betegeken és a sebesülteken. Nem hanyagolta el emellett a háztartás vezetését sem. Férje halála után egy ideig nehezen találta helyét, úgy érezte, értelmüket vesztették azok az apró, hétköznapi tettei, amelyekkel a szeretett társ életét akarta könnyebbé és szebbé tenni. Ebben az időben ismét az írásban talált lelki vigaszt. Visszaemlékezéseit megfogalmazva elhunyt férjére is újra rátalált egy új dimenzióban. A publikáláshoz is visszatért, rendszeresen jelentek meg írásai katolikus napilapokban.

Luigi Beltrame Quattrocchi 71 éves korában halt meg 1951. november 9-én. Maria 1965. augusztus 26-án fejezte be földi küldetését. A Quattrocchi házaspár élete valóban szép példája annak, hogyan válhat a házasság a mennyország felé vezető közös úttá két egymást Istenben szerető ember számára. Ők az első házaspár, akiket együtt emelt oltárra az Egyház. 2001. október 21-én avatta boldoggá őket II. János Pál pápa. Liturgikus ünnepük november 25-e, házasságkötésük napja.

Koncz Éva

a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút