Kezdőlap Hírek Az ima a csendből születik

Az ima a csendből születik

Megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte a Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége augusztus 27-én, Szent Mónika emléknapján a budapest-városmajori Jézus Szíve-templomban. Az ünnepi szentmisében hálát adtak azért a kegyelemért, hogy a közösség harminc éven át megmaradt eredeti küldetése – az imádság hivatása – mellett. Megemlékeztek a közösség alapítójáról, Róna Gábor atyáról, megköszönve az ő hűséges szolgálatát, amit földi életében a közösségért tett.

A délelőtt közös rózsafüzér-imádsággal kezdődött, majd Sümegi József diakónus, a bátai Szent Vér kegyhely őre elmélkedését hallhatták az Eucharisztiáról. „Ez Isten legnagyobb ajándéka kenyér és bor alakjában. Titok, ami feltárul, ha Jézus felé fordulunk. Engedjük, hogy vezessen, alakítson és formáljon mindnyájunkat” – buzdította az édesanyákat Sümegi József.

A 11 órakor kezdődött ünnepi szentmisét Kürtösi Krisztián atya, a közösség lelki vezetője mutatta be a paptestvérekkel. A szentbeszédet Forgács Alajos kanonok, a templom plébánosa mondta, aki szintén hálával emlékezett meg az elmúlt 30 esztendőről.

Homíliáját a felolvasott Szentleckéből vett idézettel kezdte: „Isten azt választotta ki, aki a világ szemében gyönge, hogy megszégyenítse az erőseket.” Mónikának is voltak fiatal korában gyengeségei, amelyekkel meg kellett küzdenie, de nagy akaraterővel és Isten segítségével le tudta győzni azokat.

„Az apostolok is emberileg nézve alkalmatlanok voltak, hogy tovább vigyék Jézus művét, mégis őket hívta meg. Ismerte Péter gyengeségét, aki megtagadta Őt, mégis rá merte bízni az Egyházat, mert Ő nem csak a bukdácsoló gyöngét látta benne, hanem azt, amivé lett. Jézus imádkozott érte, és értünk is imádkozik. Mi is azért vagyunk itt, hogy imádkozzunk az értünk imádkozó Jézussal együtt. Jézus gyengeségeink ellenére minket is hív. Minden édesanya alapvető erénye ez a készség kell legyen, hogy figyelmesen hallgasson Jézus szavára. Bár küzdeniük kell belső gyengeségeikkel, a külső kísértésekkel és a gyermekeinkre irányuló kísértésekkel, de az Úr velünk van mindig.”

Mónika házassága sem volt idilli. Nem egy békés, boldog keresztény családban nevelhette fel gyermekeit, bár ő hívő keresztény családban nőtt fel, és komolyan ragaszkodott vallásához. Imádságos életet élt, mégis a pogány Patricius feleségeként élte meg a házasságát, aki egy cseppet sem volt könnyű természetű. Mónika hosszan tűrő szeretete végül is elnyerte jutalmát, mert halálos ágyán férje is, anyósa is megkeresztelkedett. Amikor Ágoston fia titokban Rómába költözött, Mónika egész éjjel ostromolta az eget. Imádsága akkor sem maradt eredménytelen. Anyai kitartása, hite sok erőt ad a mai édesanyáknak is. Ezért lehet ő a keresztény édesanyák példaképe.

Mit kell tennünk? – tette fel a kérdést Alajos atya. Imádkozni, de nem úgy, hogy a múltat siratjuk. Szeretni kell tékozló gyermekeinket is. Isten elvárja tőlünk, hogy áldozattal végezzük ezt a feladatot. Nem kényelmes pihenés keresztény édesanyának lenni!

„Bírni kell az élet viharait, amihez kitartás kell. Hála minden édesanyáért, aki megtanította imádkozni gyermekeit. A pisztráng árral szemben úszik, a döglött halat sodorja a víz. Szembe kell nézni a nehézséggel, az árral, de csak élő hittel lehet megvalósítani ezt. A mai világban nehéz Istenre figyelni, mert ehhez csend kell, és a technika mindent megtesz azért, hogy egy pillanatra se legyünk csendben. De legyenek bátrak az édesanyák, és merjenek Isten mellett dönteni, soha ne adják fel, hiszen a Boldogságos Szent Szűz és védőszentjük, Szent Mónika mindig mellettük áll”– fejezte be szentbeszédét Forgács Alajos atya.

Délután tanúságtételek hangzottak el a papi hivatásról: elsőként Kelemen Imre atya, a Szent Gellért-templom plébánosa beszélt arról, hogy hogyan szólította meg Isten a papi hivatásra, majd egy olyan édesanya, akiknek a fia pap lett, arról tett tanúságot, hogy hogyan segítette fiát ebben a döntésében. Végül egy házaspár tanúságtétele hangzott el arról, hogy hogyan változott meg Istennel való kapcsolatuk, vallási életük, fiuk pappá szentelése óta.

Kürtösi Krisztián atya imádságról szóló tanításával folytatódott a délutáni program. „Szent Mónika hivatása volt az ima és a keresztény szeretet. Ez a mi hivatásunk is.” Krisztián atya rámutatott, hogy ami régen természetes volt, ma nem az. A mai ember kerüli a csendet, elfelejti, hogyan kell kitartóan imádkozni.

Az ima Isten ajándéka, az egységünk jele, ezzel éltetünk másokat. Lényege a lecsendesülés. Gyakran a szenteket hívjuk segítségül, hiszen ez az ima összeköt minket a megdicsőült lelkekkel. Nem szabad mindig keseregnünk, az élet nem erről szól. Örömmel töltsön el minket, amikor kinyithatjuk Isten számára a szívünket.

„Nekünk van szükségünk az imára. Ha nem tudunk hálát adni, elfog a keserűség. Amikor az ember maga akarja megoldani a problémáit, akkor a porba hullik. Isten jobban tudja, mire van szükségünk. Hálás vagyok, hogy ennyien itt vagyunk és közösen imádkozunk” – fejezte be tanítását Krisztián atya.

Befejezésül szentségimádáson vettünk részt, majd szentségi áldással kaptunk erőt a további küzdelemhez.

Rózsásné Kubányi Andrea

a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút