„A szeretet forrása a kegyelem; és minél elevenebben él bennünk a kegyelem, annál jobban táplálja a szeretetünket. A kegyelem és a szeretet úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a tűz és a meleg: minél jobban ég a tűz, annál melegebb árad belőle. Ugyanígy függ a szeretet hőfoka is a lélek kegyelmi állapotától, a lélek kegyelmi állapota viszont a Szentségektől függ, mindenekelőtt az Eucharisztiától, ami kiváltképpen a Szeretet Szentsége.” – vallotta az 1962-ben elhunyt négygyermekes olasz édesanya Gianna Beretta Molla, aki saját életét is kész volt feláldozni azért, hogy negyedik gyermekének életet adhasson.
Gianna Beretta Molla 1922. október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén látta meg a napvilágot az észak- olaszországi Magentában. Egy héttel később, október 11-én a szent keresztségben a Giovanna Francesca neveket kapta. Szülei becsületes, vallásukat gyakorló emberek voltak, akik mindenekelőtt saját példájukkal nevelték gyermekeiket. Tizenhárom gyermeknek adtak életet, közülük a felnőttkort csak nyolcan érték meg. Egyik fiuk kapucinus szerzetes és misszionárius, egy másik egyházmegyés pap, egy lányuk pedig apáca lett.
Gianna még csak ötéves volt, amikor először járult a szentáldozáshoz. Két évvel később a bérmálás szentségében is részesült. Gianna már ezekben az években rendszeres lelki életet élt. 1938-ban egy zárt lelkigyakorlat után határozta el, hogy soha nem fog halálos bűnt elkövetni és mindent Jézus iránti szeretetből tesz. A következő években sok fájdalmas tapasztalat érte. 1939-ben kitört a második világháború. A háború idején vesztette el négy hónap leforgása alatt anyját majd apját is. Lelki élete a szenvedések között még inkább elmélyült.
Az édesapa halála után a gyerekek visszaköltöztek Magentába. Gianna, miután 1949-ben megszerezte az orvosi diplomát, magánrendelőt nyitott szülővárosában. Az orvosi munkában valóságosan felismerte és nap mint nap megélte a keresztények királyi papságát. Ahogy a pap a szentostyában Krisztus testét érintheti, úgy az orvos is Jézust érintheti meg betegei testében – vallotta. Miközben páciensei testét gyógyította, soha nem feledkezett meg a lelkükről sem. Orvosként a gyermekgyógyászatra specializálódott, de minden beteg és rászoruló számíthatott segítségére.
Orvosi munkája mellett Gianna aktívan bekapcsolódott a Katolikus Akció tevékenységébe is. Különösen fontos feladatának tartotta, hogy a fiatal lányoknak segítsen megérteni női méltóságukat. Isten gyermekeiként mindenekelőtt a rendszeres lelki életre, valamint testük és lelkük tisztaságának megőrzésére buzdította őket. A lelki életben különösen nagy hangsúlyt fektetett az Eucharisztia tiszteletére.
Közben tudatosan kereste hivatását. Komolyan foglalkoztatta a gondolat, hogy bátyjához hasonlóan misszionáriusként szolgálja Istent és a legszegényebbeket. Ebben az időben ismerkedett meg Pietro Molla mérnökkel. A férfi régóta csodálta a csinos és életvidám doktornőt. Tartózkodó vonzalma végül Gianna szívét is lángra lobbantotta. Nehéz döntés várt rá, hiszen lelke mélyén egyszerre vonzotta a szerzetesi és misszionárius hivatás, de az is, hogy feleségként és családanyaként szolgálja Istent.
Gianna, mint hívő katolikus, Isten színe előtt akarta meghozni döntését. Imádkozott, majd gyóntatójától is tanácsot kért. A józan gondolkozású pap azt válaszolta: „Ha minden jámbor lány kolostorba vonulna, honnan lennének jó keresztény édesanyák?” Ezekben a napokban Gianna részt vett egy lourdes-i zarándoklaton, ahol Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén egy belső megvilágosodást élt át. Ettől kezdve biztos volt benne: Isten azt várja tőle, hogy Pietro Molla felesége legyen.
Nem sokkal esküvőjük előtt írta jegyesének egy levelében: „Pietróm, már csak néhány nap, és egészen elérzékenyülök, ha arra gondolok, hogy az oltár elé állunk és részesülünk a szeretet szentségében. Isten munkatársai leszünk a teremtés művében: gyermekeket ajándékozhatunk NEKI, akik majd ŐT szeretik és NEKI szolgálnak. Pietróm, vajon olyan feleség és anya leszek, amilyet magadnak elképzeltél? Nagyon szeretnék, mert Te megérdemled és én annyira szeretlek.”
1955. szeptember 24-én esküdtek egymásnak örök hűséget. Első gyermekük, Pierluigi egy évvel később, 1956-ban született. Gianna ezután két kislánynak adott életet, majd két spontán vetélésen esett át. 1961-ben ismét várandós volt, amikor az orvosok egy cisztát találtak a méhében. Azonnali beavatkozásra volt szükség, Gianna is tudta ezt, hiszen orvos volt. Azzal is tisztában volt, hogy a műtét gyermeke életét veszélyeztetheti. Ezért határozottan kérte az orvosokat: ha választaniuk kell, a gyermeke életét mentsék meg. 1962. április 21-én egészséges lánygyermeknek adott életet. Az ő életét azonban már nem tudták megmenteni. 1962. április 28-án hunyt el otthonukban családtagjai körében. II. János Pál pápa 1994-ben boldoggá, 2004-ben szentté avatta az olasz édesanyát, akit az önfeláldozó anyai szeretet példaképeként tisztel az Egyház.
Koncz Éva
A Gianna Beretta Molla életéről szóló cikk a Keresztény Élet hetilap április 25-i lapszámában jelent meg.
Amennyiben tetszett, kérjük ne felejtse el megosztani a közösségi médiában!
- A magyar keresztény kultúra háza
- Szent Vincenzo Grossi (1845–1917)
- Bűn, ha reformátusként katolikus misére járok?
- Végső búcsú Kozma Imre atyától
- A pápa a visszaélésekről: Vigaszt és segítséget kell nyújtanunk
- Magamban is mondhatom a rózsafüzért?
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút