Már több egyetemen tanítják az emberközpontú közgazdaságtant Magyarországon. A tananyagot a domonkos rendi szerzetes, Baritz Sarolta Laura nővér dolgozta ki, aki a közelmúltban Pakson tartott előadást.
Becsületesség, emberközpontúság a gazdaságban, az üzleti életben. Egyre többen vannak, akik szerint ez nemcsak kívánatos, de megoldható is. Elsősorban azáltal, hogy a következő nemzedék ilyen felkészítést kap az egyetemeken. A tananyagot a domonkos rendi szerzetes, Laura nővér dolgozta ki. Nemrég Pakson tartott előadást, melyen részt vett többek között Tóth József, az ÉrMe Hálózat országos elnöke és annak Tolna vármegyei képviselője, Nagy Ferenc is. Magyarországon az ÉrtékMegőrző Hálózat (ÉrMe) várja soraiba azokat a vállalkozókat, üzletembereket, cégvezetőket, akik nemcsak a profitszerzést tekintik életük értelmének, hanem a minőségi munkát, a becsületes partnerséget, az esélyegyenlőség és a közjó megteremtését.
Az új szemléletmód, az emberközpontú közgazdaságtan tért hódít. Sokat dolgozik ezért előadóként, oktatóként, tananyagkészítőként Laura nővér. Munkásságáért már nemzetközi elismerésekben is részesült.
– XVI. Benedek pápa alapítványától kaptam egy pályázati első díjat – mondja –, és az Európa Parlamenttől Európai Polgár díjat, Böjte Csabához és másokhoz hasonlóan.
– Milyen pályázatról volt szó?
– Olyan oktatási formák kidolgozásával lehetett benevezni, amelyek az egyház társadalmi tanítását veszik alapul. Népes mezőnyben, 365 pályázó közül nyertünk holtversenyben egy chicagói egyetemmel.
– Egy szerzetesnővér hogyan kezd gazdasági dolgokkal foglalkozni?
– Én közgazdasági egyetemet végeztem 1983-ban, és tíz évig az üzleti életben tevékenykedtem, mielőtt a rendbe léptem. Aztán teológiát, etikát tanultam, s ezeket az ismereteket társítva a közgazdaságtanhoz, született meg az a szemléletmód, amit igyekszem továbbadni a gazdasági fórumokon és a felsőoktatásban.
– Hány egyetemen működik ilyen képzés?
– Annak idején, 2010-ben a Sapientia Hittudományi Főiskolán kezdtük ezt a kétéves, posztgraduális képzést. Aztán következett a Corvinus Egyetem, ahol választható tantárgy az emberközpontú gazdaság mind alap-, mind mesterszakon. És nem olyan régen sikerült meghonosítani az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen is ezt a képzéstípust. Ott vagyunk továbbá a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is.
– Mindenütt ugyanaz a tananyag, és ön mindenütt oktat?
– Három blokkban tanítjuk az emberközpontú közgazdaságtant, aminek a lényege, hogy a gazdaság alanya az ember. Nem csupán eszköz, erőforrás, fogyasztó, hanem alany. És cél. A gazdaság célja a mi véleményünk szerint a közjó, vagyis az ember javának, kiteljesedésének, boldogulásának, boldogságának megvalósítása. Hogy ezekig a gondolatokig eljussunk, ahhoz jobban meg kell ismerni az embert, aki test és lélek, s nem csupán materiális létező. A megismerést a teológia és a filozófia segíti. Ezért az emberközpontú közgazdaságtan oktatásának részét képezik ezek a tantárgyak is. Továbbá, látókörbővítés okán tanítunk még pszichológiát, szociológiát, politológiát, demográfiát, s persze a közgazdasági tárgyakat. Körülbelül húsz tanár vesz részt az oktatásban az egyetemeken. A tárgyfelelős mindenütt én vagyok, feladatom a bevezetés, a megalapozás történetileg, elméletileg, filozófiailag és közgazdaságtanilag.
– Megítélése szerint mi lesz mindennek a hozadéka? Becsületesebbé válnak a vállalkozók? Emberközpontúvá válik a gazdaság? Vannak pozitív visszajelzések?
– A célunk, hogy terjesszük ezeket az elveket. Hogy minél többen felismerjék: nem a pénzközpontúság, nem a profit maximalizálása kell hogy vezérelje a gazdaságot, hanem a közjó megteremtése, az ember kibontakozásának elősegítése. Már volt olyan diákom, aki kávéházat akar üzemeltetni, s az lesz az elsődleges célja, hogy finom kávéval szolgálja ki a vendégeket, a profitigényét pedig a második helyre sorolja. Nem minél több pénzt, hanem minél több boldog embert akar látni! És egyre nő az így gondolkodók száma. Csoportokat, közösségeket alkotnak. Itthon a közel ezer vállalkozást tömörítő ÉrMe Hálózat, külföldön a mintegy 47 ezres taglétszámú Uniapac szövetség fogja össze a keresztény és értékalapú szemléletű piaci szereplőket. Igenis van igény a becsületes, erkölcsös magatartásra, az emberközpontú hozzáállásra az üzleti életben!