„Nem öncéllal lettem meseíró, hanem fontos közösségszolgáló szándékkal léptem erre az útra. A mesekönyvek nem titkolt célja minél több gyermekhez eljuttatni gazdag népi kultúránkat, segítve ezáltal a pedagógusok munkáját is” – vallja önmagáról Belle Orsolya meseíró. A civil életben divattervező- illusztrátor-művelődésszervező ifjú hölgy szüntelenül azon dolgozik, hogy mesekönyvei a szórványban és a diaszpórában élő gyermekekhez is eljussanak, mert, mint mondja, rendkívül fontos, hogy már zsenge korban megismertessük a kicsikkel hagyományainkat és nyelvünk gazdagságát.
– Mióta írsz mesét, és hogyan kerültél a mesék világába?
– Gyermekkorom óta a mesék világában élek, szerencsére gazdag fantáziával ajándékozott meg a Jóisten. Nem emlékszem olyan korszakomra, amikor unatkoztam volna, mindig voltak ötleteim, terveim, céljaim. 2014 óta mondhatom magamról, hogy meseíró pályára léptem, ekkor jelent meg az első mesém az erdélyi Napsugár című gyermekirodalmi lapban.
– Azóta két mesekönyved is napvilágot látott, mégpedig a Méry Ratio Kiadónál. Kolozsváron születtél, Szolnokon élsz – hogyan vezetett az utad a felvidéki kiadóhoz?
– Az életemet gyakran úgy próbálom értelmezni, mint egy mesét. Néha meg kell küzdeni az irigység-hazugság-közöny háromfejű sárkányával, aztán varázseszközökre lelhetünk (nekem ilyen a toll, az ecset, a színes ceruzák), és a mesékben bizony vannak segítők is, akik felkarolják a hőst az útja során. Számomra ilyen volt Jankovics Marcell, aki a meséimet jónak találta és kiadásra ajánlotta Méry Gábornak. Hálás vagyok nekik, hogy meglátták meséimben az értéket, a közösségi célt, és hogy a mesekönyvek csodaszép minőségben jelenhetek meg.
– A nótafa – Néprajzos mesék című könyvedhez (2017) Jankovics Marcell ajánlást is írt…
– Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy az első mesekönyvemhez Jankovics Marcell írt több mint ajánlást: üzenetet a jövő nemzedékeinek, a magyar művészeknek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy olyat kell mutatnunk magunkból magunknak és a világnak, ami küllemében különleges, de mindenkihez szól, vagyis „sajátosan egyetemes”.
– Miként kapcsolódik össze ebben a kötetben a néprajz és a mese?
– A néprajz mindig is érdekelt. Gazdag népi kultúránk, csodálatos népviseleteink rabul ejtettek, úgy éreztem, hatalmas kincsre bukkantam. Kutatni kezdtem a népviseleteinket, a közös jelrendszereket, a felszín alatti mélyebb értelmeket, és a rengeteg érdekességet, amit megismertem, szerettem volna a gyermekeknek is bemutatni. Először csak népviseleteket rajzoltam, ám lassan történetek, mesék is kerekedtek a népviseletek egyes darabjai köré. Így születtek szépen sorra A cifra csizma, A drágaköves fűdző, A rózsaszín ruha, A gyöngyös párta, A varázsmuszuj és az Ezüsthaj című mesék… És még annyi, de annyi néprajzi különlegesség vár arra, hogy beleszőjem azokat is a mesékbe!
– Utóbbi, Aranykert című könyvedet (2021) pedig Harangozó Imre látta el ajánlással.
– Nagy öröm számomra, hogy Harangozó Imre tanár úr, jeles néprajzkutatónk vállalta legújabb mesekönyvemnek a keresztapaságát, őszinte gondolataival gazdagítva azt. Ajánlása szerint a kötetben „a 11 mese, 11 stáció érintésével bejárjuk az egész, magasban lévő hazánkat, töredezett földi otthonunk éteri mását”. Az Aranykert – A nótafa folytatásaként – újabb 11 néprajzi tájegységet mutat be a meséken keresztül. Csallóközből Zoboraljára, majd a Jászságon, Alföldön át Biharországba, Délvidéktől Kárpátaljáig, onnan a Barcaságba, Székelyföldre, a Gyimesekbe és végül a Küküllő-mentére repülhetünk táltos paripánkkal, képzeletünkkel.
– Megragadja a szemlélőt, mennyire igényesek, szép kivitelűek a könyveid…
– Illusztrátorként nem volt nehéz a mesékhez rajzokat készítenem. Igyekeztem népviseleteinket, motívumkincsünket a lehető legjobban bemutatni egy-egy rajzon keresztül. Minden meséhez az adott néprajzi tájegység jellegzetes viseletét csatoltuk, a mesék végét pedig ugyanannak a tájegységnek a motívumával zártuk.
– Rendszeresen jelen vagy a Kalejdoszkóp hasábjain is. Hogyan találtatok egymásra a Torontóban kiadott kanadai folyóirattal?
– Dancs Rózsa, a Kalejdoszkóp magyar–angol kulturális folyóirat szerkesztője nagyon sokat segít meséim külhoni publikálásában. A Kanadai Magyarság hetilapban az Óriások című mesesorozatom elindulását is neki köszönhetem. Ebben Szent Lászlót, Mátyás királyt, II. Rákóczi Ferencet, Bethlen Gábort és Kőrösi Csoma Sándort fogom megismertetni a kanadai magyar gyermekekkel. Népi kultúránk bemutatása mellett történelmünk nagyjaira is fontos emlékeznünk.
– Milyen hitvilágot hoztál magaddal Erdélyből?
– Családom vallási szempontból ökumenikusnak nevezhető, katolikusok, reformátusok, evangélikusok, sőt őseim között még hugenották is akadtak. De nem a felekezeti hovatartozás határozza meg az embert, sokkal inkább az, hogyan viszonyul a természethez, és mit tesz embertársaiért. Fontos szerintem, hogy tudjunk gyermekek lenni, úgy szeretni Istent, mint a gyermeki lélek, önzetlenül, tisztán. Mesét olvasni ezért felnőtt korban is érdemes, sőt szükséges, hiszen az Igazságra és a Jóra tanít, akárcsak Jézus a Szeretetre.
– Most éppen min dolgozol?
– A néprajzos mesék harmadik részének munkáit szeretném előkészíteni. Általában hármasságban gondolkodom, „mesetrilógiát” szeretnék írni, összesen 33 mesével. Mindezek mellett van egy szívügyemnek tekintett kezdeményezésem, amelyhez támogatókat keresek: Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma alkalmából szeretném, ha munkássága bekerülne a Hungarikum Gyűjteménybe, így adózva magyar nemzetünk legnagyobb költőjének.
- A zene legyen szent, művészi és egyetemes
- Boldog Barbara Maix (1818–1873)
- Elhunyt Kipke Tamás
- Szűz Mária imádkozó hadserege
- Nem tudok az imára összpontosítani
- Keresztény szemmel az iszlámról
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene áldozás élet életbölcsességek
Belle Orsolya Belle Orsolya
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")