A hazai kereszténység történetében sok esetben kis települések is igen nagy fontossággal bírnak. Ennek tipikus példája a Dunához közeli, kétezer lakosú Bács-Kiskun megyei település, Apostag. Már önmagában az is sokatmondó, hogy a községben mind a négy történelmi egyház temploma-imaháza megtalálható: a katolikus istenháza 1777-ben emeltetett, református temploma 1806-ban épült, a második világháborút követően gazdátlanná vált zsinagóga 1820 körül készült el, evangélikus temploma 1827-es építésű.
A település keresztény gyökerei azonban ennél a történelem sokkal mélyebb rétegeibe hatolnak, több mint ezer esztendőre nyúlnak vissza. A Szent István-i állam megalapítása, a keresztény egyházszervezet létrehozása a közvélekedésben a hazai kereszténység első megjelenésével is azonosul. Kevésbé ismert azonban az a tény, hogy krisztusi vallás százötven esztendővel korábban a szláv hittérítők (Cirill és Metód), az államalapítás előtt ötven évvel pedig a bizánci egyház befolyása révén, többek között Bulcsú horka; Árpád vezér dédunokája, Tormás; Géza fejedelem feleségének, Saroltnak apja, az erdélyi Gyula megkeresztelkedése révén gyökeret vert a magyarság körében. Az eleink között végzett térítésnek hivatalos megbízottja is volt, a lánglelkű Hierotheos missziós püspök személyében.
Az első magyarországi keresztény templomok is ebben az időszakban emeltettek. Így 950 és 955 között épült fel az apostagi 12 szögű rotunda, vagyis centrális elrendezésű templom. A görög rítusú, román stílű körtemplom falfülkéiben a 12 apostol szobra ál1t, innen származik magának a településnek is az elnevezése. A tízméteres belső átmérőjű istenháza 1318-ban országos jelentőségre is szert tett, mivel itt tartották az egyházi zsinatot az érsekek, püspökök, a befolyásos gyülekezetek papjai, melyen az akkori uralkodó által összehívott országgyűlésen – a klérus és a király nézeteltéréséből következően – a Károly Róbertellenében képviselendő politikáról tárgyaltak.
Az épület nyolc és fél évszázadon át szolgált a keresztény híveknek. A reformáció időszakától, majd a török kiűzését követő újratelepítések után a református hívek használták hitéleti célokra. Sorsa 1805-ben pecsételődött meg, amikor az akkori új kálvinista lelkész megelégelte az épület állagából következő folyamatosan szükségszerű javítgatásokat, és elbontatta az épületet. Alapjaira, illetve anyagainak – köztük görög feliratú köveinek – felhasználásával épült 1806-ban az említett, ma is álló református templom. Az új épület megtartotta a rotunda középkorban csillagászati módszerekkel kijelölt, kis pontatlansággal keletre néző irányát (Keszthelyi Sándorés Sragner Mártamérése alapján). A templom mellett a millenniumi évében, 2000- ben a rotunda szerkezetét megidéző rekonstruált bizánci templom-alapot emeltek, emlékhelyként és kiemelkedő turisztikai látványosságként.
Rezsabek Nándor
- Valóban léteznek csodák?
- Ferenc pápa halottak napján a római Laurentino temetőbe látogat
- Jósnőhöz jár az ismerősöm
- Befogadta az üldözötteket, és maga is üldözötté vált
- Boldog Cecilia Eusepi (1910–1928)
- Ma hajnalban elhunyt Kozma Imre atya
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút