Már az első szó, a bolondok értelmezéséhez is szükség lenne néhány könyvtárnyi irodalomra. Ráadásul nagyon vigyáznunk kellene, nehogy megsértsünk valakit. (Te, kis bolond, ugye tudod, most nem rólad lesz szó?!)
A hajók magyarázata is feladja a leckét annak, aki műszakilag, technikailag nem elég képzett. Komoly történelmi, művelődéstörténeti ismeretek is kellenének ahhoz, hogy megkülönböztessük a görögök, a rómaiak vagy a vikingek hajóit, és hol vagyunk még a léghajótól, az űrhajótól, valamint a fő- és mellékhajóktól?! Hagyjuk is a részleteket. De a Bolondok hajóját kár lenne elengednünk!
A Szépművészeti Múzeumban a Pokol és menny közt című kiállításon Hieronymus Bosch 500 éve született Bolondok hajója című festményét már csak július 17-ig láthatjuk. A németalföldi művész tíz saját kezű alkotása mellett vannak itt festmények, grafikák kortársaitól és követőitől is. A világ legnagyobb múzeumaiból sikerült elhozni Budapestre a híres képeket. A Bolondok hajója a párizsi Louvre gyűjteményéből érkezett. Ez a kép a budapesti kiállításon külön szekciót is kapott, ezzel és hasonló témájú műalkotásokkal érzékeltetik a rendezők, miként látta Bosch saját korát, társadalmát, hogyan ábrázolta az emberi gyengeségeket, a bűnöket. A kép önmagában is lenyűgöző, és ezt a hatást elmélyítheti a szimbolikus személyek és tárgyak jelentésének értelmezése. Persze a többi kép kapcsán is felvetődik, miért foglalkoztatta a művészt a fantasztikus lények, a démonok és a szörnyek világa. Nagy kérdés: mit akart ezekkel a figurákkal kortársainak üzenni? Vagy csak vicceskedett? Így tart görbe tükröt nézői elé?
Bolondokkal megrakott, a bolondok paradicsoma felé tartó, bolondok által irányított hajóról szól a német humanista, Sebastian Brandt szatirikus költő 1494-ben megjelent Das Narrenschiff című allegorikus műve is. Magyarul a teljes szöveg Márton László fordításának és a zebegényi Borda Antikváriumnak köszönhetően 2008-ban jelent meg. A középkori szerző verseinek magyar kiadásához készült Orosz István-grafikák is megérdemelnének egy állandó kiállítást.
A Felvidék krónikásaként tisztelt Mács József író Bolondok hajóján című regényének címében is ott van az utalás a Bosch-képre, tartalma viszont már a XX. századot idézi. A szerző társadalmi, közéleti érdeklődésének köszönhetően ebben a történetben a főhős kalandjai során – más őrültséggel együtt – a hajózható Ipoly ötlete is felvetődik.
De van még itt Bolondok hajója – miként bolond is – bőven. Ugyanezzel a címmel film és színházi előadás is készült. Nürnbergben 1987-ben avatták fel Jürgen Weber bronzszobrát, a Bolondok hajóját.
Rúzsa Magdi és Földes László, Hobó duettjében a Bolondok hajója egy lepukkadt bár. A zeneszerző Madarász Gábor. Érdemes meghallgatni. Igaz, Hobó szövege zene nélkül is elgondolkodtató: „A sikernek ára van, nem titka, / Bohócnak nem jár aranykalitka, / Ne szidd a sznobokat, / Hisz belőlük élsz, / Az írástudóktól meg jobb ha félsz…”
Ebben a XXI. századi dalban a Bolondok hajója holnap bezár. Bolond beszéd! Ezt énekelték tegnap is, tegnapelőtt is, meg azelőtt is. Meg egyébként is: hajózni muszáj.