Bűnt követek el, ha csak polgári esküvőm lesz?

Tisztelt Lelkiatya! Szeretnénk házasságot kötni párommal. Én katolikus vagyok, ő nem vallásos. Én szeretnék templomi esküvőt, de nem ragaszkodom hozzá, párom inkább nem szeretne. Én ezt tiszteletben tartom, nem erőltetném. Bűnt követek-e azzal, hogy csak polgári esküvő lesz? Későbbiekben akár az sem kizárt, hogy az Egyház előtt is összekötjük életünket, de ez a jövő zenéje.

Kedves Levélíró! Nagyon örülök, hogy házasságra készülnek! Kívánok hozzá sok boldogságot, szeretetet, hűséget, isteni áldást.

Létezik olyan katolikus esküvői szertartás, ahol a nem hívő félnek Isten nevét sem kell kimondania az eskü alkalmával, csak a hűséget, szeretetet kell megígérnie.

Úgy gondolom, hogy fontos, hogy a vőlegénye ne csak tolerálja, hanem valódi értéknek tartsa az Ön hitét, mindazt, ami az Ön lelkében van, ami az Ön számára nagyon fontos. Ez nagyon lényeges lesz a gyermekeik nevelésekor is. Ha a férje nem tartja értéknek, pozitív dolognak a hitet, akkor nem fog tudni őszintén örülni annak sem, hogy a gyermekeit ebben a hitben nevelik.

Az ön számára a házassága akkor lesz szentségi és teljes értékű (’érvényes’) házasság, ha katolikus módon, templomban köti. Ha csak polgári házasságot köt, akkor ezután nem járulhat szentségekhez (nem gyónhat, nem áldozhat) egészen addig, amíg meg nem kötik egyházilag is a házasságukat. A katolikus esküvő lehet egészen egyszerű (csak két tanú és a pap jelenlétében, akár egy esti mise után a zárt templomban).

Én azt javaslom, hogy tegyék meg ezt a lépést. A 3 alkalmas jegyesoktatás a párjának is egy nagy esély, hogy halljon az emberi élet értelméről, a házasság aranyszabályairól. Válasszon egy jó, egy szimpatikus és bölcs atyát. Más lesz a házassága, ha Jézust is meghívja az esküvőjére!