Kedves Lelkiatya! A párom és én össze szeretnénk házasodni, de én református vagyok, így úgy tudjuk, alá kell írni egy papírt, amiben az áll, hogy gyermekeink nem mehetnek el református templomba, és csak a katolikus hit alapján nevelkedhetnek. Az lenne a kérdésünk, hogy ez igaz-e, és ha igaz, akkor ezt miért kell megtenni, miért nem lehet református istentiszteletekre is elvinni a gyermekeket? A párom szerint azért, mert csak a katolikus tagok az igazi megtértek a katolikus egyház szerint. Ha ez igaz, akkor azt is szeretném megkérdezni, hogy miért.
Kedves Levélíró! Mindenekelőtt Isten bőséges áldását kívánom a házasságukra, kívánok sok szeretetet, igazi, szívbeli örömet, hűséget, gyermekáldást, Isten óvó és segítő kegyelmét!
A katolikus és a református egyház hite a legfontosabb hitigazságokban ugyanaz: egyaránt valljuk a Szentháromság titkát, Krisztus megváltói művét, a szeretet parancsát, az örök életet. Nem tiltott dolog egy katolikus ember számára református istentiszteletre elmenni. Tesszük ezt az ökumenikus imahét alkalmával, de lehetséges máskor is. Nem ritka, hogy vegyes (katolikus és nem katolikus keresztények közötti) házasságokban az egész család hol az egyik, hol a másik templomba megy el.
Ha szeretnének katolikus szempontból is érvényes, szentségi házasságot kötni, akkor szükséges, hogy a katolikus fél ígéretet tegyen arra, hogy a katolikus hitét a házassága során is megőrzi, és igyekszik a gyermekeit is ebben a hitben nevelni. A református félnek nem kell semmilyen ígéretet tennie, vagy aláírnia, csak tudomásul kell vennie a házastársa ilyen irányú ígéretét. A felkészítő pap aláírja azt a dokumentumot, amely tanúsítja, hogy a nem katolikus félnek tudomása van a katolikus fél ígéretéről.
A katolikus hit nem ellentétes a reformátussal, inkább tartalmaz egy-két olyan fontos hitigazságot és kincset, amelyek sajnos a református egyházból a hitviták hevében elvesztek. Ilyen mindenekelőtt a hitünk abban, hogy az Eucharisztia nem csak emlék, hanem valóban Krisztus Teste, ahogyan ő mondta: „Aki engem eszik, általam él” (Jn 6,57). Ugyanígy fontos kincse a katolikus egyháznak a bűnbánat szentsége (Jn 20,23), a házasság szentsége, amit maga Isten köt egybe (Mk 10,9). Hasonlóan fontos kincsünk a szentek, nagy keresztény testvéreink tisztelete (vö. Jel 8,3), a lehetőség, hogy imádkozzunk elhunytjainkért (2 Makk 12,44), a teljes Biblia használata (beleértve a zsidó kánonból kizárt könyveket is: Bölcs, Sir, 1-2 Makk, Tób, Jud, Bár). A gyermekeik nem fognak veszíteni, ha ebben a teljesebb keresztény hitben nőnek fel, ami nem ellentmond a reformátusnak, hanem kiegészíti, teljessé teszi azt.
Nagy kincs, ha a család együtt tudja megélni a hitét. Azt tanácsolom Önöknek, hogy a gyermekeiket neveljék a katolikus hitben (ami magában foglalja a reformátust is), általában járjanak a katolikus templomba, de néha menjenek el együtt a reformátusba is, otthon pedig mindig együtt imádkozzon az egész család együtt olvassák a Bibliát, együtt énekeljenek.
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")
