Tisztelt Lelkiatya! A férjemmel nagy családot terveztünk, minden vágyam az volt, hogy az igazi keresztény család legyünk. Esküvő utáni hónapban meg is kaptuk a mi kis csodánkat, akiért már akkor imádkoztunk. Csakhogy egy nagyon nehéz terhesség közepén, 1300 grammal született. Tudom, Isten végig velünk volt, hisz így is nagyon sok mindent megúsztunk. Az inkubátor felett mondott imákat is meghallgatta és úgy néz ki nagy baj nincs. De újabb babánál is megvan ugyanerre az esély (50-50%) és rettegek vállalni még babát. Most úgy érzem, ezt nem élném túl még egyszer. Örökbefogadást nem szeretnék, mert érzem, kivételt tennék az új kicsik és a sajátom között. A férjem szintén így van ezzel… Hogy tehetném túl magam ezen?
Kedves Édesanya! Nagyon nagy örömmel olvastam, hogy a kisgyermekük minden nehézség ellenére végül is jól van. Adjon hálát érte minden nap, minden percben, amikor ránéz!
Javaslom, hogy keressenek egy keresztény szemléletű orvost, aki igazi szakértője a maguk problémájának. Bátorításul olvassák el a csodaritababa.blogspot.hu honlapot. Ennek a babának az orvosok előrejelzése szerint szinte semmi esélye nem volt az életben maradásra. Azt mondták, hogy ha esetleg életben is marad, akkor is halmozottan sérült lesz (valószínűleg mozgásképtelen, nem fog látni és hallani stb.). Ezzel szemben a kicsi Rita egy csodaszép, mosolygós, fürge és értelmes kislány!