Atya is hitoktat. Nem veszi észre, hogy kár egyetlen hittanórát is megtartani? Hogy milyen kicsi az egész hittantanításnak a hatékonysági foka? Nem látja, hogy csak addig járnak a gyerekek szentmisére, míg általános iskolások, pecsételik az ellenőrző füzetet, vagy az órán megkérdezik, voltál misén? Aztán elmaradnak. Atya nem látja, hogy a hittanosok magatartása nem válik el a nem hittanosokétól? Ezek után még van kedve tanítani?
Úgy látszik, ön egy kicsit sötét szemüvegen, és csak egy szemmel nézi a világot, főként az ifjúságot. Sok gyermek hallja a dicséretet: látszik, hogy hittanra jársz. Nagyon sokan hűségesek maradnak a hittanórákon tanultakhoz egy életen át. De kétségkívül nagyon sok, akin nem fog a szó, aki hűtlen lesz. Melyik több? Ki tudja?
Azonban jó elgondolkozni ezen, hiszen érint minden egyes szülőt, nevelőt, hitoktatót, nemcsak a papot. De itt elsősorban a hittanról lesz szó.
1. Szívtelenség csak a papot, hitoktatót felelőssé tenni egy gyermek életének alakulásáért. Egy hét 168 óra. Ebből 1 óra a vasárnapi szentmise, 1, esetleg 2 óra a hittan. Tessék megnézni az arányt, 2:168. Hány helyről és hányféle hatás éri azt a fiút, azt a leányt! Ezért hangoztatjuk: ha a család vallásos, csak akkor hat a pap szava. De még akkor is mennyi idegen, rossz hatásnak van kitéve az a gyenge, ellenállásra képtelen lélek!
2. Magával a hittanórával is baj lehet. Talán sose olyan, amilyennek szeretnénk. Fáradt gyerekeket tanítunk, nulladik vagy hetedik, nyolcadik órában. Legtöbbször hullafáradt a hitoktató is. Különben is, a természetfölötti életbe bevezetni a kis emberkéket emberfeletti feladat. A hittankönyvellátás sem folyamatos. Bizony minden erőfeszítés ellenére az ember megállapítja az óra végén: ez nem sikerült. Bár lehet, hogy a gyerekek pontosan akkor merítettek a legtöbbet. Ki tudja? De biztos vannak műhibáink. Szánjuk, bánjuk, ezentúl igyekszünk még jobban csinálni.
3. A rossz hatékonysági fokba azt is bele kell számítani, hogy nem felnőtteket, nem is fiatalokat, hanem gyerekeket tanítunk, főként 14 év alatt. Náluk inkább szoktatás van, mint nevelés. Utánozzák azt, akit szeretnek, nem meggyőződéssel vallják. Bizony nem ritka, hogy a legjobb tanítvány rövid időn belül teljesen megváltozik.
De az is igaz, hogy ha a gyerek egyszer vallásos volt, megérintette Isten szeretete, az benne marad. Ha elveszni látszik is, tudni kell, hogy a belé vetett mag kizöldül, mint az agyonszáradt mező. Ahogy a tékozló fiú is hazatér, amikor rájön a nagy lelki ínség. Lehet, hogy idővel hitetlen lesz, és jön életében az ínséges idő, de ha egyszer átitatódott a vallással, akkor visszaemlékszik, Istenhez tér. Újból előjön minden lelki szépség, ami gyerekkorában elbűvölte. Viszont ha sose tanult hittant, akkor nem képes megtérni. Teljesen ismeretlen világ neki az Isten országa. Ezért vetünk nyugodtan akkor is, ha látszólag elszárad.
4. Végül nem szabad kifelejteni, hogy nem egyedül tanítunk. A gyerek hitre való nevelésében ott az Isten segítsége: a Szentlélek különleges kegyelme. Ez a kegyelmi hatás egészen váratlan fordulatot hozhat és valóban hoz is egy-egy gyerek lelkében. Ezért papnak, hitoktatónak, nevelőnek, szülőnek sokat, nagyon sokat kell imádkozni és szenvedni a gyerekekért. ĺgy biztos lesz eredmény!
*
Dr. Papp Lajos szívsebész gyerekkori bűne (a hittanban tanultak a szívben élnek): Nagyon szegények voltak. Édesanyja őt küldte a boltba, ilyenkor a boltos bácsi mindig adott neki egy kis édességet. Rájött, hogy ha petróleumot vesz, akkor a boltosnak hátra kell mennie és jó ideig egyedül hagyja őt. Ilyenkor nagy darab krumplicukrot tört le. Mind gyakrabban ment petróleumért, hogy ezt megtehesse. Azóta is fáj neki, hogy gonoszul visszaélt az öreg jóságával.
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")
