Kezdőlap Egyéb Egy nehéz időszak túlélése nem választás, de a helyzetre adott reakció igen...

Egy nehéz időszak túlélése nem választás, de a helyzetre adott reakció igen – Beszélgetés Yahaya Ishaya nigériai diákkal

Azt üzenem a magyar embereknek, hogy készítsenek leltárt az itteni békés életben megtapasztalt jó dolgokról. Mindig van miért hálásnak lenni, akár a nyári gyönyörű napfelkeltéért, az ablakban éneklő madárért vagy egy vicces televíziós műsorért, amely megnevettet, anélkül, hogy bármilyen robbanószerkezetre gondolnál.”

Yahaya Ishaya nigériai diák nagyon hálás Magyarországnak, hogy a Hungay Helps humanitárius program segítségével életében először megtapasztalhatta, milyen érzés reggelente félelem nélkül ébredni. Az a béke, amely a mi számunkra természetes, az ő életében egy rendkívüli megtapasztalás. Éppen ezért emelte ki üzenetében a béke jelentőségét az ember életében.

Yahaya Ishaya Nigéria északkeleti részén található Bauchi államból, Miya városából érkezett Magyarországra. Az afrikai diák a családjával egy kisebb, Miyawa elnevezésű etnikai csoporthoz tartozik, ahol hozzávetőlegesen 5000 ember beszéli a Miyawa afro-ázsiai nyelvet. A beszélgetés során megismerhetünk olyan vallási hagyományt is, amely még a kereszténység felvétele előtt jellemezte és még jellemzi ma is az ott élőket. Az üldözött térségből érkezett diák a mindennapjaikról, félelemmel teli életükről is beszámolt.

– A Miyawaetnikai csoport, amelyhez tartozom kevésbé ismert az országban, nagyon kevesen vagyunk, de népünk egyedülálló hagyománnyal, kultúrával rendelkezik. Az emberek minden évben előkészítik az állataikat levágásra, a rituális áldozati vérnek különböző hatásokat tulajdonítanak. Az állat vérével megjelölik a házakat, ez a rituálé amely a bűnök megbocsájtásának a jelképe.

Ezen hagyományok azelőtt éltek a közösségben, mielőtt a szüleink elfogadták a kereszténységet. Majd a misszionáriusoktól megtanultuk, hogy Jézus Krisztus vére helyettesíti ezeket a cselekedeteket, Aki vérével szabadított meg bennünket a bűneinktől. Azok, akik még nem fogadták el a kereszténységet, továbbra is ezt a rítust gyakorolják.

Karácsony előtt, december 10-25-ig a fiatalok és idősek csoportokban, új ruhában háztól házig táncolnak és énekelnek az utcán, bemutatva azt a boldogságukat, hogy Jézus születésével, Isten közénk érkezett, új reményt adott nekünk, és megszabadított bennünket a bűneinktől.

Nálunk a keresztény hagyomány egy életforma, életünknek az útja, és legtöbb eleme bibliai eredetű, bár vannak olyan kulturális gyakorlatok, amelyeket még mindig az őseink hagyományainak tiszteletben tartásával tesszük. Például, minden évben van a Sahiwar fesztivál, ahol az összes fiatalnak le kell vágnia egy tehenet, meg kell főzniük és megosztani azt a barátaikkal, családtagjaikkal. A vének összejönnek és imádkoznak a fiatalokért, mielőtt felnőtté válnak. Ma már ezt csak néhány család gyakorolja, mert a nyugati kultúrában – amelynek hatása hozzánk is elér – elég, hogy betöltsd a 18. életévedet, és már felnőtt vagy.

A keresztényüldözés Nigériában egyre nagyobb méreteket ölt, Jézus Krisztusba vetett hitükért keresztények ezrei szenvedik el évről évre az iszlamista szélsőséges terrorista csoportok kegyetlenségeit. Hogyan tudjátok gyakorolni keresztény hagyományaitokat ebben a veszélyhelyzetben?

– Nagyon nehéz, de együtt kell élnünk ezzel. A Biblia segít, megvigasztal bennünket. Minél többet olvasod, annál erősebb leszel a nehéz időkben. Tudjuk azt, hogy csak Jézus miatt üldözik népünket. Jézus azt mondta, az emberek gyűlölni, üldözni fognak titeket, keresztényeket (ld. Lk 11,49), éppen ezért csak Benne bízunk, mert Ő az út az élethez és az örökkévalósághoz.

Még mindig emlékszem, hogy voltak idők, amikor az egész közösségemnek abba kellett hagyni a templomokba járást, mert a templomok területén megszaporodtak az öngyilkos merénylők, volt, hogy a Boko Haram tagjai robbanó mellénnyel beöltözve mentek a templomba. Nagyon sok ember, fiatal álmaik beteljesülése nélkül halt meg. Nagyon nehéz időszak volt.

Van tudomásod arról, mi történik most otthon? Hogyan tudsz kapcsolatot tartani a családoddal?

– Igen, a helyzet egyre rosszabb, mert van egy másik terrorista, harcos csoport az ISWAP – Islamic State’s West Africa Province (Salafi dzsihadista milicista csoport) –, egy el nem ismert proto-állam, és megnehezítik az embereknek az életét. Észak-Nigéria bizonyos részein az iskolák zárva vannak, az én szülőföldemen is gyakran előfordul, hogy elrabolják a gyerekeket a középiskolákból, egyetemekről, és váltságdíjat követelnek értük, ami tovább rontja a helyzetet.

A családommal telefonon, üzeneteken keresztül tartjuk a kapcsolatot, de az elmúlt 2 hétben nem hallottam róluk semmit, mert megszakadt a hálózat, ugyanis az ISWAP kormány tett egy nyilatkozatot, hogy lezárják a telefonszolgáltatást a terrorizmus megfékezéséért.

A testvéreim Kadunában tanulnak, iskolájukat bezárták a felkelők miatt, most keresünk másik intézményt.

Milyen tanulmányokat folytatsz Magyarországon?

– A gödöllői Szent István Egyetem hallgatója vagyok, vadgazda mérnöki szakon tanulok. Nigériában megnövekedett az illegális orvvadászat és a növényfajok illegális kereskedelme, erdészeti területeket pusztítanak el. Mindez arra késztet, hogy tanulmányozzam ezt, és hazatérve felhívjam a közösségem figyelmét ezek hatásaira és veszélyeire.

Otthon az emberek látják, mi történik az országban, de kevesen tudnak tenni ellene. Az én vágyam, hogy ebben segíthessek.

Ez azt jelenti, hogy a békés országból visszatérsz Nigériába.

– Szeretem Magyarországot, de Nigéria az otthonom. Őszintén szólva nehéz nekem ebben az életszakaszban azt mondani, hogy visszamegyek Nigériába, mert szeretek itt felébredni és látni, ahogyan az emberek élnek, elmennek otthonról, intézik az ügyeiket, a mindennapi teendőiket minden félelem nélkül.

Biztosan hazatérek, és segítek a közösségemnek, de aggódom, hogy mi lesz velem az itteni élet után. Nigériában nem tudhatod, mi történik veled a következő percekben.

Néha megkérdezem magamtól, az emberek miért olyan radikálisak Nigériában, miért nem tudnak békében élni, mint a magyar emberek vallási meggyőződésük és etnikai hovatartozásuk ellenére.

Úgy érzem, hogy vissza kell mennem, és nevelnem kell az embereket, mert nem lehet éveken át ugyanazt a rendszert átélni, ezen változtatni kell.

Mi a legnagyobb tapasztalatod, élményed Magyarországon?

– Ritkán gondolok erre. Olyan sok jó dolog történik itt velem, hogy nehéz válaszolnom erre a kérdésre. Mégis a legjelentősebb élményem az volt, amikor idekerültem, és a második egyetemi napon a nemzetközi irodában találkoztam Szabados Kingával és Tassy Zsuzsannával. Nagyon kedvesek voltak, ez volt az első nap, hogy a szüleim szeretetén kívül is éreztem a szeretetet.

Az üldöztetés ellenére növekszik a keresztények száma Afrikában. Hogyan látod, mi ennek az oka?

– Azt hiszem, ennek oka az, hogy a legtöbb ember most kezdi megérteni, hogy a kereszténység a legbékésebb vallás, nincs keresztény terrorista, aki felfegyverkezve megöli az embereket. Afrika-szerte nő a misszionáriusok száma is, és ez nagyon sokat segít.

Mi ad erőt a keresztényeknek az üldöztetés alatt?

– A Szentlélek ereje, a Biblia szavai erőt adnak abban, hogy amikor a hitünk miatt üldöznek, érdemesnek érezzük rá magunkat. Jézusban van az igaz szeretet, ez az alap, amely tovább visz bennünket.

A nehéz időkkel soha nem könnyű megbirkózni, de a mondás szerint, ami nem tör meg, az megerősít. Valahányszor egy keresztény üldöztetést szenved el, személyes jellemét építi Istennel. És ez az a karakter, mely az eljövendő jó idők felé visz, és erőt ad. A jellem számít a nehéz időkben.

Amikor visszatekintesz egy nehéz helyzetre, pl. egy terrortámadásra, amit elszenvedtél, racionálisabban látod a dolgokat. Tudni fogod, hogy amit érzel, az csak átmeneti.

Holnap egy kicsit jobb lesz, a következő nap még jobb és így tovább… Minden alkalommal, amikor még egy napot élsz, egy nappal távolabb kerülsz a fájdalomtól, és egy nappal közelebb egy jobb élethez, a kereszténység öröméhez, amely bátorít és erősíti hitedet.

A Hungary Helps programnak köszönhetően évente közel 200, üldözött területekről érkező diák végezheti felsőoktatási tanulmányait Magyarországon. Hogyan kerültél kapcsolatba ezzel a lehetőséggel?

– Az ösztöndíjat az otthoni római katolikus közösségünk lelkipásztora révén kaptam, akit mindig második apámként emlegetek, ő volt az, aki ezt javasolta nekem.

Mit gondolsz, mi a legfontosabb dolog az ember életében?

– A mi életünk prioritásai mások. Vannak azonban értékes dolgok az életben, amelyek nagyjából egyetemesek. Néha könnyű elfelejteni, mennyit jelent számunkra a család. Ők azok az emberek, akikkel általában együtt élünk, és nehéz másokkal együtt élni – bármennyire is szeretjük őket. A család pótolhatatlan és értékes, ezért időt és energiát kell fordítania arra, hogy ezeket az értékes kapcsolatokat ápoljuk.

A második az egészséged. Ez a „nem tudod, mennyit jelent, amíg el nem veszíted” típusú dolgokba tartozik. Sokan átugorják ezt a pontot, és nem is gondolnak rá.

Ha azonban egyetlen kisebb egészségügyi problémája is van, pontosan tudni fogja, hogy ez mennyire fontos.

A harmadik dolog pedig a béke. A békében az ember több időt tölthet barátaival és családjával, szeretheti élete szerelmét, és kedvére követheti szenvedélyét. Ha nincs béke ott, ahol élsz, akkor mindent elveszítesz. Vigyázz tehát a családodra, az egészségedre, és igyekezz békét teremteni magad körül.

Szeretnél üzenni ezen interjún keresztül a nigériai és a magyar embereknek?

– Igen. Egy nehéz időszak túlélése valóban nem választás. Életünk legnehezebb időszakai ezek, amelyek próbára teszik hitünket.

Azt gondolhatjuk, hogy egyedül vagyunk a világban, akik küzdenek a problémáikkal, és hogy senki sem érti, min megyünk keresztül.

De biztos lehetsz benne, hogy valaki, valahol éppúgy gondol rád, mint ahogy a Hungary Helps program gondol az üldözött keresztényekre, mert ha Magyarországnak nem lenne fontos a mi életünk, akkor nem tudtam volna leírni ezt az üzenetet sem.

Amikor az ember nehéz időszakot él át életében, fontos tudomásul venni és elfogadni, hogy nem irányíthat mindent, sem a gazdaságot, ami hatással lehet a munkájára, sem egy másik személy egészségét, ami azt jelenti, hogy nem lehet veled annyi ideig, ameddig szeretted volna. És nem tudod ellenőrizni, hogy egy másik személy szeret-e téged.

Amit irányítani tudsz, az a helyzetre adott reakciód. Bár teljesen elfogadható és normális, hogy bármilyen veszteség miatt gyászoló folyamaton menjen keresztül az ember, egy ponton el kell indulni, és folytatnia kell tovább az életét. Végül is az élet az élőkért van. Csak egy életünk van itt a földön, ezért fontos, hogy mindezt számba vegyük.

A magyar embereknek üzenem, hogy készítsenek leltárt az itteni jó dolgokról, mármint a békés környezetről. Mindig van valami, amiért hálásnak kell lenni. Hálás lehetsz a nyári gyönyörű napfelkeltéért, az ablakodban éneklő madárért, vagy egy vicces televíziós műsorért, amely megnevettet anélkül, hogy bármilyen robbanószerkezetre gondolnál.

Mindig imádkozz az üldözött keresztényekért, mert ők nem úgy ébrednek fel és isznak egy csésze kávét reggelente, mint te, mert soha nem tudják mi fog történni velük aznap.

Kovács Ágnes

a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit Hogyan evangelizáljunk? házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus keresztényüldözés kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene áldozás élet életbölcsességek