Endrődi Sándor: Életkedv

Ne hagyjuk, hogy az idő múlása és a szomorú események elvegyék a jókedvünket.

Virággal, ifjúsággal
Tündöklőn elborítva,
Mit kacérkodtok mégis
A rettentő halállal?
Jön az, jön az. S ha nem
Hát mi megyünk elébe…
De addig is, míg egyszer
Kemény tusára szállunk
A zörgő csontlegénnyel,
És ökle erejétől
Gerincünk összeroppan:
Itt a napfényes élet,
A küzdelmek világa,
A viharos hegyormok,
A rózsás földi mámor,
S tengernyi álom, eszme,
Melyért gyönyör csatázni.
Eh, bambák és bolondok
Vagytok! Nem tudtok élni.
Csak sírtok, nyöszörögtök
És gyáva lemondással
Borongtok a homályban,
Miközben elfeledtek
Örülni, felrepülni.
Nevem öreg legény már,
De vérem mindhalálig
Égő dac, lázadás lesz,
És míg ti nyomorultan
Bujkáltok lenn az árnyban:
Én emelt fővel járok
A lejtők meredélyén,
És hittel nézek vissza
Az ormok magasára,
Hol diadalmasan leng
Az Élet lobogója!

Szent XXIII. János pápa bölcs tanácsai.

Tíz törvény a lelki nyugalom eléréséhez

Fotó: Pixabay