Ferenc Pápa: A böjt és az ima fogékonnyá tesz mások szenvedése iránt

Augusztus 20-i dátummal Ferenc pápa levelet intézett Isten népéhez, melyben erős prófétai szóval elítéli a kiskorúak elleni zaklatásokat, bocsánatot kér érte, továbbá lelki megújulásra szólítja fel az egész egyházi közösség minden tagját, melynek formája legyen imádság és böjt – írja a Vatikáni Rádió.

A pápai levél bevezetőjében Pál apostol tanításra hivatkozik: „Ha szenved az egyik tag, az összes tag vele együtt szenved” (1Kor 12,26). Ferenc pápa együttérzéssel szól azokról a szenvedésekről, melyeket papi és szerzetesi személyek jelentős számának kiskorúak elleni szexuális visszaélései okoztak. Ez a bűncselekmény mély sebet ejt az áldozatokban, családtagjaikban és az egész emberi közösségben. A múltra tekintve soha nem lesz elegendő a bocsánatkérés és jóvátétel, a jövőre tekintve pedig soha nem lesz kevés az, amit azért tehetünk, hogy elkerüljük az ilyen helyzeteket.

A pápai levél első fejezete egy közelmúltban megjelent felmérésre utal, mely legalább ezer áldozat tapasztalatára hivatkozik, akik papoktól szenvedtek el szexuális zaklatást az utóbbi hetven esztendőben. Jóllehet az esetek döntő része a múltban történt, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy a sebek nem szűnnek meg, nekünk pedig kötelességünk elítélni a kegyetlenséget és megszüntetni azok kiváltó okait, mert az áldozatok fájdalma az égig kiált és hiába is próbálták elhallgattatni ezt a kiáltást, az Úr meghallgatta őket és melléjük állt.

Ferenc pápa szégyennel és bűnbánattal ismeri el, hogy az egyházi közösség nem volt a helyén, nem reagált időben, továbbá elhanyagolta és magukra hagyta a kicsinyeket. Az események nagysága azt követeli tőlünk, hogy átfogó és közösségi szinten vállaljuk magunkra a történteket. Már nem elég a megtérés útján tudomásul venni a történteket, hanem Isten népe arra kapott felhívást, hogy testben és lélekben vegye magára testvéreink fájdalmát.

A pápa tudatában van annak az erőfeszítésnek, mely a gyermekek védelmét biztosítja és amely bevezeti a zéró tolerancia elvét. Ugyanakkor fájdalommal állapítja meg, hogy késlekedtünk e szankciók alkalmazásával. Ferenc pápa minden megkereszteltet arra szólít fel, hogy kapcsolódjon bele az Egyház és a társadalom átalakításába. Isten egész szent népét arra szólítja fel, hogy gyakorolja a bűnbánati imádságot és böjtöt.

Az egyházi eljárás megtérése elképzelhetetlen Isten népe összes tagjának részvétele nélkül. Erélyes szavakkal ítéli el a pápa a klerikalizmust, mely nemcsak megszünteti a keresztények személyiségét, hanem hajlamos lebecsülni és leértékelni a keresztségi kegyelmet, melyet a Szentlélek helyezett az emberek szívébe. Nemet mondani a visszaélésekre, azt is jelenti, hogy nemet mondunk a klerikalizmusra.

Ferenc pápa levele záró részében kitér Isten népe közösségi jellegére. Az egyén üdvössége Isten népe közösségén belül valósul meg. A közösségben támadt rosszal szemben is közösségi választ kell adni. A közösségünkben támadt visszaéléseket csak úgy lehet kiirtani, ha az egész közösség minden tagja aktívan részt vesz abban. A bűnbánati jellegű böjt és ima segíti az Isten népét, hogy az Úr elé álljon mint maga is bűnös. A pápa az egyház nevében a leghatározottabban elítéli a visszaélések bűneit és azok takargatását is. A böjt és az ima fogékonnyá tesz mások szenvedése iránt, olyan böjt, mely éhezi és szomjazza az igazságosságot.

Befejezésül Ferenc pápa felidézi Szűz Mária alakját, aki Fia keresztje alatt állt. Amikor az egyház sebei miatt vigasztalanságot érzünk, kérjük az ő segítségét, hogy még állhatatosabbak legyünk az imádságban. Tőle, az Úr első tanítványától tanuljuk meg, hogyan kell viselkedni az ártatlan szenvedésével szemben.