Ferenc pápa, a katolikus egyház 88 éves feje, húsvéthétfőn reggel 7:35-kor hunyt el vatikáni rezidenciáján agyi érkatasztrófa következtében, amely kómához és visszafordíthatatlan szívelégtelenséghez vezetett – jelentette a Vatikán.
Agyi sztrók és szívelégtelenség
Agyi stroke és szívelégtelenség kapcsolata veszélyes, kétirányú összefüggést jelent. A stroke újonnan fellépő szívkomplikációkat válthat ki, a stroke-on átesett betegek körülbelül 6,4%-ánál alakul ki szívelégtelenség négy héten belül a stroke után. Ezzel szemben a krónikus szívelégtelenség 2-3-szorosára növeli a stroke kockázatát a vérrögképződés, a fokozott véralvadási hajlam és a károsodott agyi autoreguláció miatt. Ez a „stroke-szív szindróma” ördögi kört hoz létre, amelyben mindkét állapot súlyosbítja a másikat.
Azoknál a betegeknél, akiknél stroke után szívkomplikációk alakulnak ki, jelentősen rosszabb kimenetel várható, a szívelégtelenség 83%-kal növeli az ötéves halálozási kockázatot. Az agy és a szív kapcsolata összetett mechanizmusokat foglal magában, beleértve az autonóm idegrendszer zavarából, a szisztémás immunaktivációból és a szívműködést szabályozó központi autonóm hálózat károsodásából eredő folyamatokat. Ez magyarázza, hogy Ferenc pápa agyi stroke-ja miért vezetett visszafordíthatatlan szívelégtelenséghez, rávilágítva arra, hogy ezek az összefüggő állapotok a modern orvosi beavatkozások ellenére is gyorsan végzetessé válhatnak.
Húsvéthétfő
Ferenc pápa húsvétvasárnap tartotta utolsó nyilvános megjelenését, mindössze egy nappal azelőtt, hogy hétfő reggel elhunyt. Annak ellenére, hogy utolsó heteiben nehezen tudott hosszabb ideig beszélni, a pápa nyitott tetejű pápamobiljában körbejárta a Szent Péter teret, megáldotta a csecsemőket és üdvözölte a tömeget, akik „Viva il Papa!” kiáltásokkal válaszoltak. Figyelemre méltó, hogy oxigéncsövek nélkül jelent meg, ami különösen meglepő volt, tekintve, hogy mindössze három héttel korábban engedték ki az életveszélyes, kétoldali tüdőgyulladás miatt eltöltött öt hetes kórházi kezelés után.
Casa Santa Marta Rezidencia
Ferenc pápa úgy döntött, hogy a Domus Sanctae Marthae-ban (olaszul Casa Santa Marta) lakik, megtörve a hagyományt azzal, hogy visszautasította az Apostoli Palota pápai lakosztályait, ahol 1903 óta éltek a pápák. A 201-es lakosztályt foglalta el, egy szerény, 70 négyzetméteres helyiséget, ahol 2013-as megválasztásától 2025-ös haláláig élt. A pápa így indokolta döntését: „Az Apostoli Palota rezidenciája nagy és ízlésesen van berendezve, de nem luxus… Nagy, de a bejárata szűk. Egyszerre csak egy ember tud bemenni, és én nem tudok egyedül élni. Másokkal együtt kell élnem az életemet.”
Az ötemeletes épület, amely II. János Pál pápasága alatt, 1996-ban készült el, elsősorban vendégházként szolgál a Vatikánban hivatalos ügyben tartózkodó papok számára, valamint ideiglenes szállásként a bíborosoknak a konklávék idején. Ferenc pápa ott is egyszerű életmódot folytatott: hálószobájában csak az alapvető szükségletek voltak, egy fából készült feszület és a Lujáni Szűzanya szobra. Minden reggel 7 órakor misét mutatott be a földszinti kápolnában, amelyet a Szentléleknek szenteltek, és amelynek kialakításában jellegzetes háromszög motívumok szimbolizálják a Szentháromságot.
- Robert Francis Prevost az első amerikai pápa
- Gondolatok a pápaválasztás előtt
- Ferenc pápa halálát szívleállás okozta
- Elhunyt Ferenc pápa
- Egy háznak is lehet „lelke”?
- „Tartós szeretet” – élelmiszercsomagok a nélkülözőknek Kárpátalján is
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")
