Tisztelt Lelkiatya! A városban, ahol lakom, három katolikus templom van, területi alapon vannak „beosztva” a hívek: a lakhelyéhez tartozó pap eskethet, temethet stb. A fiam májusban szeretett volna házasságot kötni, de nem abban a templomban, amelyikhez területileg tartozunk. Elbocsátó igazolást kellett volna kérnünk attól a plébánostól, akihez tartozunk, ő azonban csak bizonyos pénzösszegért lett volna hajlandó ezt kiadni (mert így elesik a házasságkötéskor kapható pénztől). Van joga ehhez?
Kedves Levélíró! Amit leírt a fia esküvőjével kapcsolatban, az valóban elég szomorú. A plébániák az esketésért általában kérnek stóladíjat, ez ellen senkinek nem szokott ellenvetése lenni, hiszen ebből fizetik ki a templom világítását, a virágdíszítést, a sekrestyés és a kántor munkáját.
Az elbocsátó kiállításakor azonban a plébánia nem kérhet egy plusz összeget a maga elmaradt bevételeinek pótlására. Az egyházi törvénykönyv a házasságkötési engedély kiadásakor semmiféle anyagi ellenszolgáltatást nem említ (CIC 1115. k.). Esetleg valamilyen csekély összeget kérhet a plébániai iroda az okmány elkészítéséért. Egyházunk törvénykönyve egyébként azt is előírja, hogy a pap mindig ügyeljen arra, hogy a szegények szegénységük miatt ne nélkülözzék a szentségeket (CIC 848. k.).
Ezzel együtt azt is szeretném szívébe vésni a kedves levélírónak, hogy a templomba mindig Isten miatt jöjjön, és emberek esetleges hibái miatt ne hagyja el a hitét. Próbálja azt is megérteni, hogy sok esetben egy plébánia nagyon nehezen tud anyagilag megélni, és ezért folyamodik ilyen – helytelen – megoldásokhoz. Imádkozzon az egyházunkért, papjainkért, fiának szentségi házasságáért! Isten bőséges áldását kívánom magának és egész családjának!