Kedves Lelkiatya! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy milyen jelentése van annak, ha a rózsafüzérem kihullik a nyakamból. Aggodalommal tölt el. Bűneim miatt elhagyott Isten?
Kedves Levélíró! Nagyon örülök, hogy ilyen fontos a maga számára az imádság, a rózsafüzér, az Istenbe vetett bizalom. Minden reggel kezdje azzal a napját, hogy Istenhez szól, hálát ad az életéért, az Ő szeretetéért!
A rózsafüzér elsősorban nem dísz, hanem az imádság eszköze. Nem a nyakban kell hordani, hanem a kezünkben kell forgatni a szemeit, és imádkozni a rózsafüzér imádságait, elmélkedni Jézus életének eseményeiről.
A tárgyak egy idő múlva mind tönkremennek. A legszentebb tárgyaink is. Ahogyan elpusztult a régi jeruzsálemi templom, ahogy a régiek által használt imakönyvek és más kegytárgyak nagy része is már tönkrement, úgy a maga rózsafüzérének is baja esett.
Ne úgy tekintse ezt, mint valami baljós jelet, hanem úgy, mint természetes dolgot. De vegye jelnek is: Isten arra hívja ezzel, hogy javítsa meg a rózsafüzért, vagy szerezzen be egy másikat, és imádkozza azt! Ne a nyakában legyen, hanem az imádkozó kezében! Lehetőleg minden nap fejezze ki a szomjúságát Isten iránt, a belé vetett bizalmát. Ha ezt megteszi, akkor a rózsafüzért ért kis bajból áldás fog fakadni a maga élete számára, mert megértette a jelet, amivel Isten üzent.