A reményt minden embernek meg kell őriznie önmagában, és tovább kell adnia a következő, felnövekvő nemzedékeknek. Nekik is szükségük lesz rá.
Álmodnak egy szebb, jobb hazáról,
Ez álom minden emberé:
Lihegve tör a földi tábor
Egy felragyogó cél felé!
A föld tavaszra, télre válik –
Az ember remél mindhalálig.
Remény az út, a cél, a pálya.
A gyermek hűen él vele,
Remény az ifjú délibábja,
Remény az aggnak élete:
Ha fáradt teste sírba űzi,
Reménységét a sírra tűzi.
S ez nem valami lázas eszme
Bomlott agyvelők éjjelén;
A lélek harsog messze, messze:
Nagyobbért, szebbért élek én! –
S amit a lélek hangja hirdet,
Az nem csalhat meg soha minket!
(Dsida Jenő fordítása)
http://www.keresztenyelet.hu/lelkiseg/ima-a-remenyert/
Fotó: Pixabay