Tisztelt Lelkiatya! Tizenegy éves vagyok. Anyukám sértőt mondott apunak (van egy kilencéves kistestvérem is), és ezért elmegyünk apukánkkal Pestre. Apa azt mondja, hogy biztos nem fogunk hazajönni, de mi reménykedünk, mégis hazajövünk. Gondolkodtam, hogy imádkozzam-e, de nem tudom, hogy fog-e teljesülni a kívánságom.
Kedves Levélíró! A családban levő szeretetlenséget átélni az egyik legnagyobb fájdalom az életben, főként egy gyerek életében. Nagyon nagy baj és fájdalom, ha az egyik szülő a másikra olyasmit mond, ami őt vérig sérti, és nagyon nagy baj és fájdalom az is, ha egy család kettészakad. Együttérzek veletek, imádkozom értetek, hogy a béke és a szeretet visszatérjen a családotokba.
A szüleid kapcsolatának mélyebb részeit nem ismerheted, ezt csak ők ismerik és az Isten. Ne ítélkezz fölöttük, hanem helyezd az életüket, fájdalmaikat és kincseiket Isten kezébe! Próbálj segíteni azzal ebben a nehéz helyzetben, hogy békét árasztasz magad körül, igyekszel megnyugtatni a szüleidet is, igyekszel szeretni őket. Imádkozz értük és a családotokért minden nap! Imádkozz, hogy a szeretet és a béke eszköze lehess ott is, ahol most békétlenség van!
Mindig érezd azt, hogy Isten melletted és veled van! Ha sírsz, Ő együtt sír veled, a vállára veszi a te terheidet. Sosem hagy el, a legnehezebb pillatanokban is veled van. Körülölel a szeretetével.
Nagy szeretettel gondolok Rád és az egész családra!
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")
