Kezdőlap Hírek Interjú Székely János püspökkel

Interjú Székely János püspökkel

„Arra születtem, hogy a szeretet titkát megismerjem, s ebben teljesedjék ki az életem, másokat is ide vezessek.”

Július 8-án Szombathelyen a Sarlós Boldogasszony-székesegyházban került sor Dr. Székely János megyéspüspök ünnepélyes beiktatására.

Székely János püspök számos ponton kötődik a Miskolci Egyházmegyéhez; tartott nálunk papi rekollekciót, volt, hogy  ő vezette az elmélkedéseket a zsolozsmás táborban.

A Miskolci Egyházmegye kötelékében szolgáló papok is „felnőttek” irányítása alatt; amikor 2001 és 2005 között a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa volt, abban az időben volt ott Ivancsó Bazil, Galambvári Péter és  Kovács Lajos papnövendék. Hallgatói a Hittudományi Karról úgy emlékeznek előadásaira, mint egy-egy elmélkedésre, az általa írt tankönyvet néhányan jelenleg is használják prédikációíráshoz. Kiváló gyóntatónak tarják, aki példájával is nevelte növendékeit.

Emlékezetes momenetum, amikor cigánypasztorációval foglalkozóknak tartott képzést Miskolctapolcán 2013-ban. „Tudatában kell lennünk, hogy az a misszió, ami cigány testvéreink körében elkezdődött, a Szentlélek munkája.” – hangzott el az akkori előadásban. Ma is érdemes feleleveníteni a képzésen elhangzottakat: a cigánypasztorációs program három pillére az oktatás, a munkahelyteremtés és „az emberi szív”, ez utóbbi, a közösségeken belüli viszonyok javítását, erősítését, egymás felé nyitottságát jelenti.

A Görögkatolikus Metropólia lelkipásztorainak idei lelkigyakorlatára előadóként a püspöki kar tagjait hívták meg. Az első „turnus” előadója az újonnan kinevezett szombathelyi püspök, Székely János volt. Az előadások között szakított időt kérdéseinkre Máriapócson.

Mit választott püspöki jelmondatnak?

Jelmondatom annak a vasárnapnak az evangéliuma, amikor segédpüspöki kinevezésemet kaptam. „Mindenki Őérte él” – ebben megjelenik az az üzenet, hogy Isten számára minden ember végtelenül fontos. Az ő végtelen szeretetéről szól ez a mondat. A másik aspektusa pedig azt fejezi ki, hogy nekünk az a küldetésünk, hogy ebben a szeretetben növekedjünk. Akár tudja valaki, akár nem, Őérte él. Tőle jöttünk és Hozzá térünk haza. Az ember erre született: Istent szeretetét befogadni és megvalósítani. Az életnek ezt a titkát kell minden papnak és püspöknek feltárnia. Arra születtem, hogy a szeretet titkát megismerjem, s ebben teljesedjék ki az életem, másokat is ide vezessek.

Tervezett-e püspöki címert?

A címerem – melyen a betlehemi jászol és a kereszt látható – utal betlehemi tanulmányaimra, de mélyebb üzenetként ott van benne Isten szeretete, amely megnyilvánult a betlehemi jászol alázatában és a kereszt végsőkig menő önátadásában. Egyszerűségben, alázatban kell élnünk és odaajándékoznunk az életünket. Ez kell, hogy életstílusom szimbóluma legyen.

Hosszú évek; tanulmányok, segédpüspöki feladatok kötik Esztergomhoz és Budapesthez. Mennyire nehéz az „elválás”?

Ebben az egyházmegyében nőttem fel, és itt szolgáltam 26 éven át papként. Rengeteg élmény, kapcsolat köt ide. Sok olyan kezdeményezés, amelybe belekezdtem, és szívesen folytattam volna. Mindezt nehéz otthagyni.

Ám az emberi élet szükségképpen véges és töredékes. Az utunk egy szakaszán segíthetjük egymást, azután újabb útszakaszok következnek. Bízom abban, hogy a legfontosabb szálak valamilyen módon megmaradnak, és hiszem, tudom azt, hogy Isten most a Szombathelyi Egyházmegye szolgálatára küld. Nagy örömmel vállaltam az új feladatot.

Minden erőmmel azon leszek, hogy a paptestvéreket erősítsem a papi szolgálatuk megélésében, szolgáljam egyházmegyénk lelki megújulását, segítsem a családokat a hűség, az irgalmas szeretet, a gyermekáldás elfogadásának útján, bátorítsam a szenvedőket, a szegényeket, az elhagyatottakat.

Mennyiben könnyíti meg leendő munkáját a segédpüspökként szerzett tapasztalatok, ill. az MKPK bizottságaiban végzett munka?

Az eddigi papi életem igen sok tapasztalattal megajándékozott. Több helyen voltam káplán és plébános is. Hitoktattam állami és egyházi iskolákban és plébániai csoportokban is, foglalkoztam sérült fiatalokkal, idősekkel, vezettem zarándoklatokat és táborokat, kapcsolatban álltam lelkiségi mozgalmakkal stb. Mint segédpüspök és az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora az egyházmegye vezetésében is részt vettem. Bízom abban, hogy mindez a tapasztalat segíteni fog a megyéspüspöki feladatom ellátásban.

A a püspöki konferencia Caritas in Veritate Bizottsága arra hivatott, hogy bemutassa, az evangéliumi értékek mennyire átjárják, milyen mélyen megtermékenyítették egész társadalmunkat. A kereszténység éltető ereje nélkül Európa ebben a formájában nem tudott volna megszületni, és nem tud fönnállni a jövőben sem. Ezen túlmenően a Caritas in Veritate Bizottság igyekszik megfogalmazni az egyház társadalmi tanítását a mai élet sok területére vonatkozóan (pl. család, gazdasági élet, szegénység stb.). Fontos volna az, hogy a keresztény hang egyre inkább és egyre hitelesebben megjelenjen a tudomány, a közélet és a kultúra sok területén.

Nagyon fontos feladatom a cigánypasztoráció országos irányítása is. Magyarországon igazi kibontakozás és jövő csak akkor elképzelhető, ha cigány testvéreinket tudjuk segíteni oktatásban, munkahelyteremtésben, leginkább pedig a hit átadása által, és ha ők is tudnak efelé a segítség megnyílni.

Milyen területen igényel a Szombathelyi Egyházmegye kiemelt pasztorációs feladatokat? Megfogalmazódott-e már milyen egyházmegyei törekvések a legfontosabbak?

Az egyik fontos küldetésemnek azt érzem, hogy a paptestvéreket hivatásuk megélésében erősítsem. Szeretnék minél hamarabb mindegyik paptestvéremmel találkozni, megismerni helyzetüket, nehézségeiket. Minden püspöknek nagyon fontos küldetése a rábízottak lelki megerősödését munkálni, ehhez fontos, hogy ő maga is a Krisztus-követés útján járjon. A kinevezés óta ezt még erősebben érzem, tudom, hogy még jobban Krisztusban kell élnem és Őt kell közvetítenem. A püspöknek kiemelt küldetése, hogy forduljon a szegények, idősek, elhagyottak, szenvedők felé. Szeretnék tenni a családokért is, hogy hűségben, szeretetben tudjanak élni és bőkezűen mondjanak igent az életre, a gyermekáldásra. Nagyon fontos a hivatások ébresztése, kísérése is, ennek a megfelelő útjait is szükséges megtalálni, az eddigi jó kezdeményezéseket pedig folytatni.

Kísérje áldás további munkáját!