Kedves Lelkiatya! Minden jó után jön a rossz – mondja a közmondás. Sajnos ezt tapasztalom meg az utóbbi időben. Egy örömteli nyár után, amikor is együtt volt az egész család, gyerekek, unokák, sok-sok nevetés és vidámság után jött az elkeserítő hír, hogy a lányomnál egy CT vizsgálat alapján áttétes tüdőrákot diagnosztizáltak. 3 gyermeke van, volna még sok feladata az életben! Természetes, hogy sokként ért bennünket a szomorú hír. Pár napra rá, férjem vérnyomása az egekbe szökött és káosz alakult ki körülötte mert, nem tudott magáról. Nagyon megijedtem, ezt is szinte sokként élem meg. A kérdésem az, hogy hogyan dolgozzam fel ezeket a szomorú eseményeket. Nagyon sokat imádkozunk férjemmel együtt, imádkozzuk a rózsafüzért, hogy a Szűzanya vegye oltalmába a lányunkat és eszközölje ki Jézusnál a gyógyulását.
Kedves Levélíró! Imádkozom a lányáért, a férjéért, az egész családért. Nagyon is érthető, hogy óriási fájdalmat élnek át, és Isten felé is kérdéseik vannak, talán néha felháborodnak Vele szemben is. Ne féljen a panaszát kiönteni előtte úgy, ahogyan Jób tette, vagy ahogyan Jézus felkiáltott a kereszten: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”
Ne a miérteket akarja tudni. Arra figyeljen, hogy Isten Önökkel van, fogja a kezüket. Talán soha nem vagyunk közelebb Krisztushoz, mint amikor keresztet hordozunk.
Az emberi élet célja az, hogy megtanuljunk szeretni, és majd az Örök Szeretet hatalmas szimfóniájába, Isten túlcsorduló, örömmel teli világába beléphessünk. Odaátról nézve nem fog számítani, hogy valaki öt évet élt itt a Földön, húszat, ötvenet, vagy kilencvenet. A gyermek számára az a szülő is rengeteget ad, táplálja az életét, aki már Isten világában él, az Örök Életben. Erősítse meg magában és szeretteiben is az Örök Élet hitét, reményét. Lássa ebben a távlatban a világot, az életet.