Kárhozat vár a házasságtörőkre?

Tisztelt Lelkiatya! Az önhibájukon kívül elvált és új kapcsolatban élő hívőket a gyóntató pap feloldozhatja-e a házasságtörést kivéve a többi bűnük alól? Ha pedig hosszú éveken keresztül az új kapcsolatban már öregek lesznek és testi kapcsolat nincs köztük, akkor feloldozást kaphatnak-e a korábbiakban elkövetett házasságtörésért? Kárhozatra vannak ítélve ők, amikor a sorozatgyilkos is bocsánatot nyerhet, ha megbánja a vétkeit?

Kedves Levélíró! Isten minden embert üdvözíteni akar (1Tim 2,4), erre tanít a Biblia. Nem elítélni akar minket, hanem megtisztítani, és felemelni. A házasságtörő asszonynak Jézus ezt mondta: „Én sem ítéllek el. Menj, és többé ne vétkezzél!” (Jn 8,11) Mindig bízzon Isten szeretetében!
Aki szentségi házasságot kötött, azt egy életen át köti ez az esküje. Köti az ígérete, amit arra tett, hogy a házastársát egész életén át szeretni fogja, hozzá hűséges lesz, őt el nem hagyja. Jézus arra tanít, hogy a házastársi kötelék felbonthatatlan (Mk 10,9). Ezért, aki érvényes szentségi házasságból kilépett (még ha a házasság nem az ő hibájából esett is szét), és mással él együtt (a testi kapcsolatot is beleértve), az nem áldozhat. Ha a testi kapcsolat már megszűnt a második házasságban, akkortól újra gyónhatnak és áldozhatnak.
A jézusi parancs a házasság felbonthatatlanságáról szigorúnak, keménynek tűnhet. Ám ez a jézusi utasítás mindenekelőtt nem parancs, nem tilalom, hanem örömhír. Örömhír arról, hogy lehetséges így szeretni. Lehetséges egy életen át teljes szívvel szeretni. Az ember erre kapott meghívást.
A gyilkos bűnét a pap csak akkor oldozhatja fel, ha őszintén megbánta, igyekezett valamiféle jóvátételt adni, vezekelt, és erősen elhatározta, hogy új életet kezd, megváltoztatja az életét. Az elvált és mással együttélő esetében az a nehézség, hogy nem tudja megbánni az együttélését, meg akar maradni benne. Amint azonban az együttélés testi (azaz szorosan vett házassági) dimenziója megszűnik, kinyílik számára is a szentségi bűnbánat útja.
A második házasságának nem minden részét kell ilyenkor bűnként megbánnia, hiszen ennek a második házasságnak nagyobb része nem bűnös, hanem Istennek tetsző, szeretetben megélt élet volt. Csak annyit kell megbánni, hogy az első házastárshoz fűződő kötelékhez, szeretetszövetséghez nem tudott hűséges maradni.

Ha ön is szeretne választ kapni kérdésére egy felszentelt paptól, itt írhatja meg nekünk.

https://www.facebook.com/keresztenyeletportal/posts/2239690826267588?__xts__[0]=68.ARCxycIXzyKOIcTMsL3RRc9P0iJlqm7fHB-5OXRNJvW3E_8wbyWSGdsSx14gopSHOaqqO0FARF2z-lwM7apI7LBqG7O4jW4Ak2g4m4Z9k_D_MUaBxmOm6YjoqisUZ2QhPwTFYMSpWSGs92TSJJdu5o5tvANzm-WBrFazKIKy1oMvhG-fRpAdfA&__tn__=-R

Ha elmondaná véleményét az olvasottakkal kapcsolatban, itt teheti meg.