Több mint tíz éve vagyunk házasok, s ezalatt a feleségem három szép gyermeket szült nekem. Hosszú ideig békességben éltünk, de jó ideje gyakori veszekedések árnyékolják be házasságunkat. Néhány évvel ezelőtt ugyanis elkövettem egy-két helytelen dolgot, s az asszony hetente többször is felemlegeti őket úgy, mintha ma történtek volna. Százszor is bocsánatot kértem tőle, s megígértem, hogy többet nem teszek ilyet, ő mégis olyan dühvel esik nekem sokadszor is, mintha az évekkel ezelőtti dolgokat manapság is mindennap elkövetném. Mit tegyek? Szeretnék keresztény módjára viselkedni, de idegileg nem bírom már sokáig.
Nem akarom idegileg még jobban kikészíteni, de két dolgot sejtek: 1. Bűnét nem veszi olyan komolyan, ahogy kellene! Ez nem „helytelen dolog”, hanem házasságtörés, ami a legnagyobbak közé számít. Talán kedves felesége is úgy érzi, hogy kis kalandnak tartja csupán az egészet. 2. Majdnem biztos, ha emlegeti a múltat, ön gorombán válaszol, különben dühe elképzelhetetlen. Tessék türelemmel fogadni a feddő szavakat és engesztelésül felajánlani. Közösen imádkozzanak, gyónjanak, áldozzanak! Csak Jézus vezeti feleségét a megbocsátásra, önt a hűségre!
*
Az esküvőnél a gyűrűk megáldása és átadása:
Áldd meg, Istenünk, ezeket a gyűrűket, hogy az új házastársakat mindig emlékeztessék kölcsönös szeretetükre és hűségükre! Krisztus, a mi Urunk által. Amen.
A pap meghinti szenteltvízzel a gyűrűket és így szól: Csókoljátok meg a hűség gyűrűjét, húzzátok egymás ujjára és mondjátok utánam: Viseld ezt a gyűrűt szeretetem és hűségem jeléül az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
A Szentlélek egyesítse szíveteket a tiszta szeretet elszakíthatatlan kötelékével.
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")
