„Tartsd meg a hitet, s a hit megtart téged!” – idézi Kazányi Tivadar, a megboldogult balatonfüredi plébános vezérlő erejű biztatását a Monostorapátiban élő Gulyás Erzsébet, s vallja: e szavak mélyen a lelkébe vésődtek, ma is ez a mottója minden tevékenységének. S valóban, megismerve fordulatos életútját, kitűnik, hogy mind könyvelői, majd külkereskedelmi pályáján, mind helyi alpolgármesteri, képviselői éveiben, majd később hitoktatóként és legfőképpen szülőfaluja ősi bencés monostorának feltárása során kifejtett közösségépítő, értékmegőrzésre törekvő munkájában a hit megtartó ereje segítette.
Pedig viszontagságos út vezette őt Istenhez, már apró gyermekként is meg kellett küzdenie ébredező hitéért, mivel édesapja párttitkár volt, s ennek következtében őt meg sem keresztelték, templomba sem vitték el soha szülei. Ez a mélyen hívő színkatolikus faluban különös kivételnek számított már akkor is. E helyzetben bizonyára a Gondviselés kegyelmének tekinthető, hogy a szülők foglalkozásbeli elfoglaltságai miatt Erzsébet leginkább az anyai nagyszüleinél nevelkedett, és ott, a vallásos miliőben alakult ki gyermeki hite. Különös emlékképeit idézi ebből az időből: mennek esténként a tejcsarnokba, amely közel van a templomhoz, s ő kérleli anyját, hogy menjenek be a misére. Néha sikerrel járt a kérés, de többnyire elhárító volt a válasz. Aztán, hogy iskolás lett, és diáktársai mind hittanra jártak, ő is oda kívánkozott. Emlékszik még plébánosuk, Mikler Jenő atya biztatására is: aki nincs megkeresztelve, az is járhat hittanra azért. Aztán csoportjukban a legjobb hittanos lett. Tizenegy éves korára pedig kivívta, hogy saját akaratából megkeresztelkedhessen.
Az általános iskola után közgazdasági szakközépiskolában folytatta tanulmányait Veszprémben, kollégistaként. Hétvégenként hazajárhatott, s ilyenkor nagyapjával ment vasárnap mindig a misére, aki roppant büszke volt az unokájára. Általános iskolás korából kedves élménye, hogy átjárt egy nagyon öreg, 1898-as születésű szomszéd nénihez, aki sokat mesélt neki a régi időkről, többek között arról a 12. század elején az akkori Almád falu (Monostorapáti elődje) mellett épült bencés monostorról, amelynek kútjánál az Atyusz-nemzetségbeli Bánd, a terület akkori ura Szűzanya-jelenésnek lehetett lelki tanúja. S később e helyen építették fel utódai a monostort, amelynek romjait a falu lakói azóta is minden évben legalább egyszer hagyományosan felkeresik. Amely lelki központja ma is a településnek.
Érettségi után először az apáti téeszben kezdett dolgozni Erzsébet könyvelőként, majd mérlegképes oklevelet is szerzett. Később elvégezte a külkereskedelmi főiskolát. Jelenleg egy parkettagyárban külkereskedelmi előadó.
A ’90-es évek elején aktívan bekapcsolódott a helyi egyházközség munkájába is, a település plébánosának, Illés Sándor atyának az első hitoktatói segítsége volt. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán 1995-ben hitoktatói oklevelet szerzett, s 1999-ben államvizsgázott.A helyi óvodában lett hitoktató.
Amikor a gyermekei (fia és leánya) felnőttek, s így családi kötelezettségei lazultak, kezdett intenzívebben foglalkozni azzal, hogy a bencés monostor romjai körüli, a 2000-es években született települési tervek megvalósításába hogyan tudna bekapcsolódni. Hárshegyi József, akkori polgármester ugyanis fölismerve, hogy évszázadok óta milyen erős a falubeliek lelki kötődése az ősi Almádhoz, elindított egy kezdeményezést, hogy állítsanak emlékjelet a romoknál, ahol megemlékezhetnek ünnepi jelleggel az ősökről, s ahol alkalmanként lehet misét is tartani. Így aztán 2005-ben egy emlékoszlopot emelhettek, szentelhettek fel pünkösdkor a romoknál. S ezután minden év tavaszán itt ünnepelhettek lelki közösségben a falu lakói. A 2011-es megemlékezés után felvetődött, hogy a területet be kellene vonni a falu vérkeringésébe. Erzsébet, aki akkoriban a falu alpolgármestere volt, Hangodi László történésszel együtt felkereste Illés Sándor plébános urat az ötlettel. Az atya örült a kezdeményezésnek és kezdettől lelkesen támogatta azt. Így még 2011 nyarán meg is kezdődhettek a romnál a munkálatok. Az első lépés volt, hogy a területet – amelyet benőtt a bozót, és már-már megközelíthetetlen volt – megtisztítsák. Ekkor lépett fel Erzsébet, aki megszervezte a falu lakóiból azt a népes önkéntes csapatot, akik lelkesen vállalták e feladatot több hónapon át. És természetesen a munkálatok idején ellátásukról is ő gondoskodott, ő főzött társaival bográcsban ebédet a sokaságnak. Ősszel pedig keresztet is állíthattak a romok mellett. A tereptisztítás munkálatai után aztán további tervek születtek a faluban a romok feltárása érdekében. Ezt a feladatot Hangodi László történész, majd Buzás Gergely középkoros régész vezetésével hajtották végre és a munkálatok folyamatban vannak máig a lakosság közreműködésével, az önkormányzat és a plébános úr anyagi és lelki támogatásával, Erzsébet buzgó szervezőmunkájával.
Erzsébet 2010–14 között alpolgármesterként, majd 2014-től 2019ig képviselőként egyengette a munkálatok útját. 2015-től pedig a helyi értéktár bizottság elnökeként képviseli, segíti az ügyet. Kezdeményezésére a monostorrom bekerült a Veszprém Megyei Értéktárba. Pótolhatatlan szervezője ő háttérmunkájával a feltárásoknak, amolyan lelki erőművet épített fel közösségszervező tevékenységével.
Erzsébet vezetője a helyi rózsafüzér társulat egyik csoportjának, továbbá minden karácsony előtt Szentcsalád-járást is szervez a faluban, amikor csoportjukkal főként olyan idős híveket keresnek fel, akik már nem tudnak eljárni a templomba. Minden évben gyalog mennek a sümegi nagybúcsúra is egy csoporttal. Legutóbb pedig Csíksomlyóra zarándokoltak a pápalátogatáskor.
Mikor arról kérdezem Erzsébetet, hogyan fogalmazná meg segítő közreműködését Monostorapáti egyházi életében, elmondja, ő magát ’logisztikai szervezőnek, marketingesnek’ tekinti. Találó e megnevezés, de én pontosítanám úgy, hogy munkája valójában lelki marketing, amit Isten dicsőségére és a közösség lelki emelkedése érdekében végez.
- Küldetésben a krisztusi üzenettel – Padányi Biró Márton
- Szent Maryam Sūltanah Danil Ghaţţas
- Mi Isten terve a szenvedéssel, a betegségekkel?
- Húsvét ajándéka
- Húsvét: szenvedésben megváltás!
- Húsvéti ajándékunk
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")