A pápa csütörtökön délben érkezett meg a Cercle Cité-be, a Luxemburg városának szívében található történelmi épületbe, ahol a miniszterelnök, a polgármester, valamint a nagyherceg és felesége fogadták. A nagyteremben közel 300 személy várta a pápát, köztük a politikai és vallási hatóságok, a diplomáciai testület, a civil társadalom és a kultúra képviselői, valamint vállalkozók.
Luxemburgi első beszédében Ferenc pápa az ország sajátos történelmi és földrajzi adottságaiból indult ki, hogy megfogalmazza üzenetét az európai társadalmi elöljáróknak. Rámutatott, hogy „sürgősen szükség van arra, hogy a hatalommal rendelkezők határozottan és türelmesen őszinte tárgyalásokat folytassanak a nézeteltérések megoldása érdekében, valamint hajlandóak legyenek tisztességes kompromisszumokra, amelyek semmit sem ásnak alá, és ehelyett biztonságot és békét építhetnek mindenki számára.” Kiemelte az egyház szociális tanítását, mondván: „Egyedül Jézus Krisztus evangéliuma képes az emberi lelket mélyrehatóan átalakítani, a legnehezebb helyzetekben is képessé tenni arra, hogy jót tegyen, hogy kioltsa a gyűlöletet és megbékítse a konfliktusban lévő feleket.”
Luxemburg sajátos helyzete
A sajátos földrajzi elhelyezkedése miatt a különböző nyelvi és kulturális területek határán Luxemburg gyakran találta magát Európa legjelentősebb történelmi eseményeinek keresztútjában. A múlt század első felében kétszer is el kellett viselnie az inváziót és a szabadságától és függetlenségétől való megfosztást – kezdte beszédét Ferenc pápa a hatóságok, a civil társadalom és a diplomáciai testület képviselőihez. Rámutatott, hogy amikor a konfrontáció és az erőszakos szembenállás logikája érvényesül, akkor a konfliktusban lévő hatalmak határán található területek végül akaratuk ellenére erősen bevonódnak. Ám amikor végre újra felfedezik a bölcsesség útjait, és az ellenállást az együttműködés váltja fel, akkor ugyanezek a határterületek válnak a legalkalmasabbakká – és nem csupán szimbolikusan –, hogy azonosítsák a béke új korszakának szükségleteit és a követendő utakat – emelte ki a pápa.
Felhívás a népek közötti testvéri kapcsolatok kialakítására
Ferenc pápa ismételten felhívást intézett a népek közötti testvéri kapcsolatok kialakítására, hogy mindenki részese és főszereplője lehessen az átfogó fejlődés szervezett folyamatának. Az Egyház szociális tanítása rávilágít az ilyen fejlődés jellemzőire és annak elérése módjaira. A pápa ennek a tanításnak az útját követi, két fő témát kifejtve: a teremtett világi iránti gondoskodást és a testvériséget. Valójában ahhoz, hogy a fejlődés hiteles és egységes legyen, nem szabad kifosztanunk vagy lerombolnunk közös otthonunkat. Hasonlóképpen nem szabad magukra hagynunk a peremre szorult népeket vagy társadalmi csoportokat. Ne felejtsük el, hogy a gazdagsághoz felelősség is tartozik – emlékeztetett a pápa. Ezért állandó éberséget kért, hogy a leghátrányosabb helyzetű nemzeteket ne hanyagolják el, és segítsék felemelkedésüket elszegényedett helyzetükből. Ez az egyik módja annak, hogy csökkenjen a gyakran embertelen és veszélyes körülmények között kivándorolni kényszerülők száma. Luxemburg sajátos történelmével és földrajzi fekvésével, ahol lakosságának alig fele Európa más részeiből és a világ többi részéből érkezik, segítsen és legyen példamutató a migránsok és menekültek befogadása és integrációja terén.
A teljes cikk a Vatikáni Rádió oldalán olvasható.