100 éve halt meg Bogisich Mihály püspök-plébános, az OMCE alapítója – 2019 augusztus 15-én elhunyt Bogisich Ferenc atya.
Bogisich Mihály c. püspök-zeneszerzőre emlékeztek halálának 100. évfordulója alkalmából rokonai és tisztelői a Budavári Nagyboldogasszony Templomban.
Az ünnepélyes szentmise kezdetén Süllei László érseki helynök, a Mátyás templom plébánosa köszöntötte a szentmise főcelebránsát Varga László OMCE központi igazgatót a váci székesegyház karnagyát, valamint Bogisich Ferenc atyát és az egybegyűlteket.
A liturgia énekeit: gregorián tételeket, Bogisich „Missa Gregoriana” és más műveit Tardy László OMCE társ-elnök vezényletével a Mátyás Templom Kórusa szólaltatta meg. Szép számmal vettek részt a megemlékezésen Tóth József karnagy OMCE titkár vezetésével az egyesület tagjai, megtöltve a templomot a hívek sokaságával.
Az ünnepelt rokona, Bogisich Ferenc atya, szentbeszédben méltatta a jeles zenész pap életművét amelynek legjelentősebb gyümölcse, hogy 121 évvel ezelőtt megalapította a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyházzenei tanácsadó testületét az Országos Magyar Cecília Egyesületet. Jelenleg mintegy 2000 fős tagsága ma is betölti küldetését. Köztük püspökök, papok, kántorok, karnagyok, kórusok és tanárok, valamint a pártoló tagság, jelentős és hűséges egyházzenei munkát végeznek a székesegyházaktól a legkisebb falvak templomain át az iskolákig az ország egyházzenei életében.
Liszt Ferenc Simor János hercegprímásnak írt levelében is méltatta a Mátyás templom akkori plébánosának Bogisich Mihálynak zenetudományi munkáját, „A kereszténység ősi zenéje” című gregorián énekről írt könyvét. „Őseink buzgósága” című népének gyűjteményének darabjait, az „Ah hol vagy magyarok”-at és több más énekeit pedig ma is énekli az ország.
A Cecília Egyesület minden korban, így ma is az érték és hagyomány tiszteletének alapján állva a 19. században elindított „cecíliánus reform” útján jár.
Megalapításától kezdve az egyházi rendelkezések szerint mindig ezt a folyamatos reformot, az állandó megújulást, a korszerűséget és a fejlődést szolgálta a magyar egyházzenei életben napjaikig. Nagytekintélyű lapjában a Magyar Kórusban sokszor jelentette meg és teszi közzé most is, kórusaival pedig számos alkalommal szólaltatja meg elsőként kortárs zeneszerzők műveit. A „cecíliás lelkületű egyházzenész olyan mint a bibliai atya, aki gyermekei számára kincseiből régit és újat hoz elő”.
Ferenc atya méltatta továbbá egykori rokona Mihály zenepedagógiai munkáját, zenetörténeti kutatásainak eredményeit, hazafias lelkületét és nem utolsó sorban mély, vallásosságát, aki „tehetségét Isten és a haza dicsőségére kamatoztatta”.
„A szentmise bensőséges légkörét átélve mindnyájan valóban lelki és művészi élményben részesültünk, hiszen Bogisich Mihály a gregorián dallamokat reneszánsz fordulatokkal ékeskedő harmonizációval idézi számunkra zeneműveiben.
Magvetése maradandónak bizonyult, hiszen az általa létrehozott egyesület, az OMCE most is buzgón végzi szolgálatát az egész országban. A 100 évnél is régebben született Bogisich zeneművek pedig már bőségesen kiállták az idők próbáját. Korszerűségük titka, zseniális szakmai és művészi minőségük, az örök értékű zenei anyagokból szőtt előremutató zeneszerzői progresszivitás. Alkalmasak ezért arra is, hogy szellemiségükben és irányvonalukban mintául szolgáljanak mostani zeneszerzőinknek is. A liturgia szerves részeként pedig segítsenek továbbra is mindnyájunkat a méltó ünneplésben, a meditációban, az Isten dicsőítésében és az örvendezésben” – mondta lelkes szavaival Varga László atya.
A szentmise végén a Bogisich Mihály által nemzetünknek ajándékozott népénekek közül felhangzott a „Boldogasszony anyánk”.
Írásunk megjelenése előtt néhány nappal Bogisich Ferenc atya augusztus 15-én Mária mennybevitelének ünnepén az égbe költözött. Mátyás templomi szentbeszédének gondolatai örök érvényűek és aktuálisak maradnak. Reményeink szerint együtt vannak már zenész pap rokonával Bogisich Mihállyal Isten boldogító végtelen szeretetében.