Kedves Lelkiatya! Pár hónapja, nagyjából egy hónapig tartó időszakban magamban az Egyház legjelentősebb tanait tagadtam meg. Azóta többször is gyóntam, utánuk volt, amikor áldoztam is, viszont most megismerkedtem az önmagától beálló büntetéssel, és nem tudom, hogy mit tegyek. Előző gyónásaim érvényesek voltak így? Most mi a teendőm?
Kedves Levélíró! A hittagadás bűnébe csak az esik, aki makacsul elutasítja, hogy súlyos tévedését az egyház helyreigazítsa (vö. C.I.C. 751). Vagyis azt a bűncselekményt, amiért az egyházi törvény az önmagától beálló kiközösítés (egyházból való kiszakadás) büntetését adja, ezt a bűncselekményt nem lehet csupán gondolattal elkövetni. A gondolati kételkedés, elutasítás még nem a hittagadás bűncselekménye, hanem egy ennél enyhébb, a gyóntatószékben egy egyszerű gyónással letehető bűn. A hittagadás akkor válik bűncselekménnyé, ha az illető hosszabb időn át ezt ki is mondja, hirdeti, és makacsul elutasítja, hogy az egyház ezt a tévedését kiigazítsa.
Mindig igyekezzen a hite középpontjára koncentrálni (Isten léte, szeretete, az örök élet). A többi hitigazság ettől a középponttól távolabb helyezkedik el. Egyetlen ember értelme sem képes befogadni a hitigazságok teljes értelmét. Nem jelent hittagadást, ha valaki a hit középpontjától távolabb eső hitigazságok egy részét nem érti, küszködik azzal, hogy teljes egészében befogadja ezeket. Az élete folyamán egyre több hitigazságot fog sokkal mélyebben megérteni, sokkal könnyebben befogadni. Bátram, bizalommal haladjon a hit útján!