Kedves Lelkiatya! Teljesen tanácstalan vagyok, hogy az október 2-i népszavazáson keresztényként miként kell szavaznom. Ebben szeretnék Öntől iránymutatást kérni. A pápa ugye egyértelműen fogalmaz. Azt mondja, hogy a menekültek személyében Jézust kell látnunk és ennek megfelelően félelem/előítélet nélkül befogadnunk a Magyarországra telepítendő bevándorlókat. De a menekülteket elnézve, akik hivatalos papírok nélkül, követelésekkel és törvényeket nem tisztelve érkeznek tömegesen Európába, azért erős kételyek merülnek fel bennem. A Bibliában pedig nemcsak az áll, hogy úgy bánj másokkal, ahogy veled szeretnéd, hogy bánjanak, hanem az is, hogy ne kívánd felebarátod házát, tulajdonát (földjét/hazáját). Sajnos az egyházi vezetők is különbözően nyilatkoznak, nem egyértelmű, hogy bólintsunk-e rá önként a kötelező betelepítésre, vagy ne. Ön mit gondol? Mi a helyes keresztény válasz a népszavazási kérdésre? Szíves segítségét előre is köszönöm!
Kedves Levélíró! Az Egyház politikai kérdésekben nem foglal állást, mert bár az elvek világosak, a gyakorlati megvalósítás nagyon bonyolult és sokrétű.
A Katolikus Egyház Katekizmusa felhívja a figyelmet arra, hogy a bevándorlónak vannak kötelességei is: tiszteletben kell tartania a befogadó ország törvényeit és értékeit (KEK 2241). Szent II. János Pál pápa azt tanította, hogy „a bevándorlási hullámot a méltányosság és egyensúlyfenntartás kritériumai szerint kell szabályozni.”( II. János Pál pápa, Üzenet a Béke Világnapjára (2001, 13; AAS 93 (2001) 241).
Ferenc pápa is úgy nyilatkozott 2016. január 11-én a szentszékhez akkreditált nagykövetekhez intézett beszédében, hogy a bevándorlók tömeges érkezése Európába „megingatja a második világháború romjain nagy erőfeszítésekkel felépített befogadási rendszert, amely a mai napig az emberiesség lámpása.” A jelenlegi migrációs áradat aláaknázza azt a humanista szellemiséget, amelyet Európa mindig is védett – tette hozzá. A pápa hangsúlyozta, hogy a migrációs helyzet kérdéseket vetett fel a tényleges befogadási és alkalmazkodási lehetőségeket illetően. Európának nagy kulturális és vallási örökségével minden eszköze adott, hogy megtalálja az egyensúlyt a saját állampolgárai jogainak védelme és a migránsok segítése és befogadása kettős erkölcsi kötelessége között.
Mindebből világos, hogy az államoknak kettős kötelessége van: védeni a saját állampolgáraikat és értékeiket, ugyanakkor segíteni a rászorulón. A kettő összeegyeztetése nem mindig egyszerű feladat.
Azt gondolom, hogy a minden ellenőrzés nélküli, a határokat semmibe vevő tömeges bevándorlás nem helyes, káoszhoz és erőszakhoz vezet. A bevándorlónak kötelessége megállni a határnál, azonosítani magát, beadni a kérvényét, és megvárni annak elbírálását. Ezért az illegális bevándorlók kvóta szerinti befogadása, amit az Európai Unió az egyes tagországokra rá akar erőltetni, nem jogszerű, nem helyes. Egy határok nélküli ország nem tud hosszú távon létezni. Az egyes államok saját joga és feladata eldönteni azt, hogy hány bevándorlót, és milyen feltételekkel tudnak befogadni.
Ugyanakkor fontosnak tartom azt, hogy Magyarország is fogadjon be menekülteket. A Közel Keleten és Észak-Afrikában nagyon sok olyan ember van, akinek a saját biztonsága, a családja túlélése érdekében menekülnie kellett. A Föld szerencsésebb országainak, köztük Magyarországnak is kötelessége, hogy segítsen. Szeretném, ha mihamarább a magyar állam is döntene arról, hogy kiket és milyen módon tudunk befogadni.