Kedves Lelkiatya! 28 évesen még mindig keresem a helyem a világban és Istenhez fordultam útmutatásul, hogy mondja meg, mi az én hivatásom. Válaszul a nevemen szólított. Mit jelenthet ez, hogy Isten a nevemet mondta ki? Mit szeretne tőlem? Szeretnék Vele sűrűn beszélni és hallani őt. Van erre lelkigyakorlat? Hogyan lehet erre felkészülni?
Kedves Levélíró! Nagyon örülök annak, hogy elkezdett Istenre figyelni, megnyitni Felé a szívét. Az Isten és ember kapcsolat egy két személy között lejátszódó csoda, kaland, dráma, titok. Isten nem akar mindent meghatározni, hanem teret ad az embernek is. Ha valamilyen irányba elindulunk, Isten az áldásával kísér és segít, még akkor is, ha Ő más, jobb irányt is el tudott volna gondolni a számunkra.
Bátran kezdjen kapcsolatba lépni Istennel. Ő nem elvesz tőlünk, hanem megajándékoz minket. Azért vesz ki valami kevésbé fontosat a kezünkből, hogy megtölthesse azt az igazi Kinccsel.
Sok olyan lelkigyakorlat van, ami ebben segít, főként a személyesen vezetett, csendes lelkigyakorlatok. Ilyeneket talál például a https://jezsuita.hu/programok/ honlapon.