Kezdőlap A lelkiatya válaszol Mi a búcsú lényege?

Mi a búcsú lényege?

Városi fiú vagyok, vallási dolgokban elég járatlan. Egyik barátom meghívott a falujába búcsúra. Kíváncsi voltam: mi az? Délelőtt beszélgettünk, kártyáztunk, majd következett az ünnepi ebéd. Azután kimentünk a főtérre, ahol sok sátor, ringlispíl állt, és harsogott a zene. Vettem ajándékot a családtagjaimnak. Mondták, hogy így illik. Vacsoráztunk, iszogattunk, táncoltunk. A késő esti busszal mentem haza – félig részegen. Útközben elgondolkodtam rajta: nyilván nem csak ennyiből áll a búcsú. Ön, mint pap, mit mondana nekem erről?

Kedves fiatalember! Amin részt vett, az nem búcsú volt, hanem a paródiája, kifigurázása, kimaradt belőle a lényeg. Ez sajnos gyakori. Tömören leírom, mi az igazi búcsú, de csak akkor, ha megígéri, elszánja magát, és fáradságot nem kímélve elmegy egy igazi búcsúra Szentkútra, Máriapócsra, vagy más szent helyre, és minden fenntartás nélkül átadja magát ennek a lelki „varázslatnak”. A búcsújáráshoz lélek kell, aki érzi, hogy terheli a bűneiért járó büntetés, és mindenáron jobb akar lenni. Ember kell hozzá, aki minden áldozatra kész, hogy Isten kegyelmét elnyerje, szentebbé akar válni.

Kell hozzá egy szent hely, ahol valamilyen oknál fogva bővebben árad a kegyelem; vagy azért, mert valamikor csoda történt ott, vagy mert a Szűzanya megjelent, vagy megszentelte évszázadok áhítata, vagy azért, mert abban a faluban akkor ünneplik a templom védőszentjét, ez a templom búcsúja, ezért ott ömlik a kegyelmi forrás.

Ehhez a szent zarándoklathoz hozzátartozik a fáradságos út, megszentelve imával, szent énekekkel. Amikor megérkeznek, felállnak körmeneti rendbe, a már ottlévők eléjük sietnek, megcsókolják a körmeneti keresztet, virágfüzérekkel borítják el a zászlókat. Közben ők mennek, a célbaérés örömével, dobogó szívvel köszönteni az oly kedves templomban az Úr Jézust és Máriát. Természetesen mindenki elvégzi a szentgyónást, ha már otthon nem tette le bűnei terhét. Nagy megtérések helye és ideje egy-egy nagy búcsú, hiszen nincs szabadulás a büntetéstől, ha marad a bűn. Ki tudja, hány pap áldoztat? Milyen lelki magasságokba jut itt a lélek az imák, a szentbeszédek nyomán! A nagymise körmenettel fejeződik be. Ezek után nagyon jólesik a madárlátta elemózsia. Közben gondolnak az otthoniakra, nemcsak imádkoznak értük is, de megveszik a búcsúfiát ennek jeleként.

Késő délután átszellemülve, megkönnyebbülve, átitatva lelkiekkel és hálával búcsúznak a szent helytől. Sokuknak eszébe jut, hogy egy év múlva itt lesznek-e? Élnek-e még? Lesz-e hozzá testi erejük? Mennek haza, otthon pedig megpróbálják szépen, tisztességesen élni az élet mindennapjait. Egyes vidékeken nem is számít igazán vallásosnak, aki a környék búcsújáróhelyére évente legalább egyszer nem zarándokol el.

Régen a falu búcsúnapjára, a templom védőszentjének az ünnepére az egész környék eljött, körmeneti keresztek és zászlók alatt, és ott, aki a megszentelő kegyelem állapotába került, búcsút nyert, tehát megszabadult bűnei terhétől.

Látja, kedves fiatal barátom, mi maradt belőle egyes helyeken? Az, amiben önnek volt része. Kérem, menjen el egy igazi búcsúra.

*

Imák, amelyek által búcsút nyerhetünk:
Istenem, hiszek benned, mert örökké igazmondó vagy. Istenem, remélek benned, mert végtelenül hű és irgalmas vagy. Istenem, mindenek fölött szeretlek téged, mert végtelenül jó és szeretetreméltó vagy.
Jézusom, irgalom!