Kezdőlap Kiemelt Miért nehéz a szemlélődő ima?

Miért nehéz a szemlélődő ima?

Szent Iréneusz imája

Az imádkozó emberek egyik leggyakoribb nehézsége, hogy elkalandoznak az imában. Sokszor meg is gyónjuk, pedig nincs ember, aki ne kalandozna el imádság közben.

A kérdés inkább az, hogy mikor észrevettem, hogy elkalandoznak a gondolataim, figyelmem, miként reagálok minderre?

A szemlélődő imában azért is izgalmas kérdés ez, mert a lelkigyakorlat vezetője kifejezetten kéri, hogy kapcsoljuk ki a gondolatainkat, ne foglalkozzunk érzéseinkkel, ne foglalkozzunk fantáziaképekkel, csak a tiszta észlelésben maradjunk. Mit jelent ez?

Valamennyi ember úgy működik, hogy az érzékszerveivel észleli a világot, reflektál arra, amit észlelt, és ez alapján cselekszik.

Csak a tiszta észlelés állapotában maradni, gondolatok, érzések analizálása, belső rágódás nélkül, szinte lehetetlennek tűnik. Ez csak úgy sikerül, hogyha egy jól érzékelhető, meghatározott pontra figyelünk. Például a testsúlyunkra, a test hőmérsékletére vagy a légzésünkre. A Jézus-imában a légzésünk ritmusát figyeljük, miközben a kilégzésnél engedjük, hogy a levegőáramban megjelenjen, a fül számára nem hallható módon Jézus neve, ami nemcsak egy egyszerű név, hanem ahogy az előző elmélkedésekben írtam, energia, ami működő erővé válhat bennünk. Leginkább tisztító, „dializáló hatása” van, ami kimossa szívünkből, lelkünkből mindazt, ami elválaszt bennünket a szerető Istentől, Jézustól.   

Richard Rohr ferences szerzetes írja erről: „nekünk a noviciátusban húsz percig kellett csendben térdelnünk a kápolnában minden reggel, de senkit sem képeztek ki arra, hogy megtanítsa nekünk, hogyan kell »gondolkodás nélkül gondolkodni«. Mi pedig nem tudtuk, mihez kezdjünk az elménkkel ez alatt a gyötrelmesen hosszú idő alatt. Sokunk az elalvás különböző módjaihoz folyamodott, és feladta azt, amit némileg ellentmondásosan »értelmi imádságnak« hívnak. Ráadásul »értelmi« is volt – pedig épphogy nem annak kellett volna lennie. Saját elveszett hagyományunk áldozatai voltunk, (…). Ott volt az írásban, csakhogy mi nem láttuk meg azt, amit nem tanítottak meg látnunk, vagy amit maguk a tanáraink sem tapasztaltak soha.

Amíg pusztán úgy gondolunk az imára, mint »szent gondolatok elgondolására«, sőt »jámbor képeken való elmélkedésre«, addig általában a dualisztikus gondolkodásmódon belül maradunk és nem jutunk el a teljességre. Szent Teréz azt mondja: szenvedés volt ez a szerzetesek és szerzetesnők nemzedékeinek számára, akiknek az akaraterejük megfeszítésével kellett végigküzdeniük magukat az értelemmel végzett imádságon. A katolicizmus még manapság is túl sok energiát fektet ebbe az imába, ahelyett, hogy a »mezítelen tiszta jelenben« találkozna Istennel. (…) Az igazi szemlélődők ettől nagyon különböző emberek, és úgy vélem, a szerzeteseknek, a szerzetesnőknek, az aszkétáknak és a szádhuknak eredetileg a bölcsesség őrzőinek kellett volna lenniük, akik nem hagyták kihunyni a társadalomban ezt a roppant fontos tudatosságot, ami a középkori kereszténységben markánsan még jelen volt.”

Ferenc atya az általa népszerűsített imamóddal ezt a hagyományt hozta vissza napjainkba, ami miatt lelkigyakorlatai roppant népszerűek lettek hazánkban és más országokban is.

Nehéz elhinni, de aki szemlélődő életet él és így imádkozik rendszeresen, érzi, hogy a hetek, hónapok, évek folyamán nagyobb béke van a szívében és jobban tud figyelni embertársaira, szeretteire. „Látó emberré válik”, ami azt jelenti: nem az értelmével kezdi látni, érzékelni a dolgokat, hanem az értelem számára megfoghatatlan dolgok evidenciává válnak számára. Valami hasonló látásra jutott el János apostol, aki belépve Jézus sírjába, a többiekkel ellentétben, „látta és hitte” Jézus feltámadását. Talán azért is ő volt a szeretett tanítvány, mert leginkább Jézusra függesztette tekintetét.

(Folytatjuk)

Hofher József jezsuita szerzetes

a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút