Minden, ami jólesik, az bűn is?

Valóban, sok ember könnyelmű szórakozással szerez magának örömet, gyönyört. Bűn azért, mert lassú vagy gyors önpusztítás, ugyanakkor az „örömeivel” másokat is tönkretesz. De tudni kell, hogy a Jóisten boldogságra, örömre teremtett minket. Örömeinknek három fokozata van, mindig tökéletesebb, igazibb és boldogítóbb.

Az első fok a testi örömök: étel, ital, pihenés, házasélet és így tovább. Ezeket a jóságos Isten elsősorban azoknak teremtette, akik szeretik Őt és mindezt hálás szívvel fogadják el tőle. De mindenben bűn a mértéktelenség, s azt is tudni kell, hogy nem ezekért élünk. Mindezeket csak az az ember élvezi, aki képes az önmegtagadásra. Aki eltelik az étellel, a végén csak undorodik tőle, igazi ízét csak az éhes ember érzi. ĺgy vagyunk az itallal, pihenéssel, mindennel.

A második fok a lelki, szellemi örömök. Bőséges, terített asztalt kínál nekünk ebből a Jóisten. A családi élet, a gyermekek, a rokonok, nem is beszélve az édesanyákról és az édesapákról! Mit éreznek ők és mennyi örömet szereznek azoknak, akiknek életet adtak. Barátok, társasági élet, szociális munka, másokon való segítés. Öröm nevelni, tanítani, hát még ha hálát is kap az ember érte. Boldogság a jól végzett munka, az alkotás. Öröm kimenni a természetbe túrázni. Egy-egy külföldi út feltölti az embert egy egész évre. Nagy élmény az embernek az állatokkal, növényekkel való kapcsolat. A játék, a sport, a művészetek, a zene, a könyv, a színház, a mozi, a rádió, a jól megválasztott tv-műsor örömet szerez, színessé, élvezetessé teszi az életet. Utoljára hagytam – mert csodát tud tenni az emberrel – az éneket, mely magányt, munkát, lehangoltságot, mindent elviselhetővé tesz.

A harmadik fok a legcsodálatosabb, itt már az emberi szó alig képes valamit is érzékeltetni: ez a vallásos, Jóistent szerető, buzgó lélek benső élményei. Nem a misztikusok tapasztalatára, a rendkívüli kegyelmi indításokra kell gondolnunk, egy egyszerű ember, aki normális, rendszeres lelki életet él, tapasztalja, milyen jó az Isten, mennyire vigasztalja azokat, akik tiszta szívből szeretik Őt.

Örömet ad az elmélyült ima, egy-egy virrasztás vagy lelkigyakorlat! Egy igazi búcsújárás mindennél többet jelent, és a szentmise, a szentgyónás, a szentáldozás, az egyházi év szertartásai! Egy karácsonyi éjféli szentmise, vagy végigélni a nagyheti szertartást! Mindez elvezet az Úr Jézussal, Szűz Máriával, a szentekkel való együttélésre, ez már a megkezdett, megelőlegezett mennyország. ĺgy megtalálja az ember a legteljesebb boldogságát, amely már független a földi körülményektől.

Természetesen ebből egy szót sem ért az, aki kizárólag a tett gyönyöreinek él, és ha azok közül hiányzik valami, bármi okból nem tud hozzájutni, depressziós lesz, öngyilkosságra gondol. Mi lassan elérünk oda, hogy Nagy Szent Terézzel szívből tudjuk imádkozni: Semmi ne zavarjon, semmi ne rettentsen. Minden elmúlik, egyedül Isten marad. A türelem mindent elér. Ha Isten velünk, megvan mindenünk. Isten maga elég.

Láthatja: sokkal nagyszerűbb életre teremtett minket az Isten, mint ahogy ön gondolja.

*

Soha nem jutott eszembe, hogy kábítószert fogyasszak, mert kiskorom óta úgy neveltek, hogy nem vágyom semmilyen egyéb állapotra… Úgy neveltek, hogy megmutatták az emberi érzések, gondolatok által kelthető élményeket, melyek teljessé teszik az ember életét.

(Görgényi Tamás)