Kezdőlap A lelkiatya válaszol Mit gondol az Egyház a misztikus irodalomról?

Mit gondol az Egyház a misztikus irodalomról?

Kedves Lelkiatya! Szeretnék érdeklődni, hogy mi az Egyház hivatalos álláspontja a következő könyvekről: Emmerich Anna Katalin: A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése; Szent Faustyna Kowalska nővér: Napló; Baij Mária Cecília: Jézus benső élete. Arra lennék kíváncsi, hogy az Egyház szerint ajánlott-e ezeknek az olvasása? Ha nem, akkor miért nem; ha pedig igen, akkor miért nem terjesztik ezeket szélesebb körben?

Kedves Levélíró! A felsorolt művek szerzői misztikusok, akik magánkinyilatkoztatásokat kaptak. Az  Egyház azzal, hogy jóváhagyja a megjelentetést, csendesen ajánlja is ezeket a műveket azoknak, akiknek van szíve – azaz szeme, füle, és türelme – az ilyen közlések fogadására.

Egyébként ezen könyveknél a magánkinyilatkoztatásról szóló tanítás érvényben van, miszerint: A nyilvános kinyilatkoztatás Jézus Krisztussal, illetve az apostolok tanúskodásával teljes lett és lezárult, ezért a magánkinyilatkoztatás új tanítást nem hoz, csak a már meglévő Evangélium egy-egy vonását kiemeli, arra figyelmeztet. A magánkinyilatkoztatás tartalmát azon a személyen kívül, aki közvetlenül kapta, más nem köteles elfogadni.

Szent Fausztina nővér naplója:

A lengyel Szent Fausztina egy mélyen vallásos, tízgyermekes család harmadik gyermekeként született. Kiskorától kezdve az ima szeretete, az engedelmesség és az emberi nyomor iránti érzékenység jellemezte. Több kolostorba is jelentkezett, de elutasították. Végül az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjába nyert bebocsátást. A kongregáció több házában is dolgozott, volt szakács, kertész, kapus. Jézus többször is megjelent előtte, s az Irgalmasság üzenetét bízta rá. Fausztina nővér fizikailag teljesen legyengülve, de Istennel való misztikus egyesültségben, szentség hírében halt meg, 1938. október 5-én, alig 33 éves korában. II. János Pál pápa 1993-ban boldoggá, 2000-ben pedig szentté avatta és elrendelte, hogy húsvét második vasárnapja az egész egyházban az Isteni Irgalmasság napja legyen. A Naplót – amely egyúttal lelki önéletrajz is – Fausztina nővér Jézus egyértelmű utasítására életének utolsó négy évében írta. Benne lelkének pillanatnyi és korábbi, Krisztussal való találkozásait írta le, feltárva lelki élete mélységeit, erőfeszítéseit, melyek végig kísérték a keresztény tökéletesség felé vezető úton.

Emmerick Anna Katalin: A Mi Urunk Jézus Krisztus Kínszenvedése

Emmerick Anna Katalin (1774–1824) kislánykorától kezdve látomásokban, őrangyala magyarázataival elragadtatásokban látta Szűz Mária és Jézus Krisztus életének helyszíneit, történéseit. E látomások könyvekké szerkesztve hat kötetet tesznek ki. A Szent Szűz Mária élete című látomás az első kötet.

Anna Katalin a látottakat isteni parancsra diktálta le a neves német költőnek, Clemens Brentanónak (1778–1842), aki 1818-tól 1824-ig hűséges írnoka volt. Emmerick Anna Katalint II. János Pál pápa 2004. október 3-án Rómában boldoggá avatta.

Baij Mária Cecília: Jézus benső élete

A leírás alapján a könyv Jézus legszentebb Szívének érzelmeit akarja megmutatni, azt, hogy hogyan szerette létének első pillanatától kezdve a mennyei Atyát és minket. Arra akar indítani, hogy úgy érezzünk, mint az Üdvözítő is érzett; Őt utánozzuk s alakítsuk szívünket szent Szívének mintájára.