Hívő katolikus létemre a legszörnyűbb éjszakáim voltak, az ördög a szenteket gyalázó képekkel gyötört, amit imádsággal (rózsafüzér, Isteni Irgalmasság, szentgyónás, szentáldozás) jelentősen sikerült visszavernem. A kísértések azonban nem múltak. Kérdésem: a kitartó imádságok meghozzák-e az óhajtott lelki békét? Esetleg más hathatós eszközöket javasol?
Kedves Levélíró! Nagyon jó, hogy egész lelkével keresi Istent, a helyes utat, a Gonosz feletti győzelmet. Törekedjen arra, hogy a kísértés idején ne a rossz dolgok elutasítására koncentráljon, hanem Jézusra! Sokat segíthet, ha megfog ilyenkor egy keresztet, ha hívja Jézus nevét, ha próbál az Ő szeretetére, fényére gondolni. A Gonoszt Ő győzi le, nem mi. Őt kell beengednünk, behívnunk az életünkbe.
Ne figyeljen túlságosan a Gonosz hangjára, képeire! Próbálja Jézust nézni, az Ő fényét! Nem kell görcsösen elhallgattatni a Gonoszt, a kísértő hangokat vagy képeket, hanem belső nyugalommal és békével Jézus felé fordulni, nem venni túl nagy tudomást a Gonosz erőlködéséről. Az agyunkon átfutó gondolatok nem bűnök. Az emberi elme működik pl. éjjel is, és az ember nem vétkes azok miatt a kusza gondolatok miatt, amelyek álmában a fejében forogtak. Hasonlóan egy kísértés idején nem felelős az átfutó, felmerülő gondolatok és képek miatt. Küzdjön nyugalommal, békességgel, ne görcsös igyekezettel!