Nem merem meggyónni, amit tettem

Kedves Lelkiatya! Az a problémám, hogy nem merek egy bűnt meggyónni. Már próbálkoztam ismeretlen atyánál is, de nem ment. Rendszeres templomba járó, vallását gyakorló katolikus család vagyunk, ezért is szégyellem, amit tettem (önkielégítésről van szó). A férjemmel szépen élünk, ő sem tud a dologról. Mitévő legyek?

Kedves levélíró! A bűnök megvallása sokszor nem könnyű. A sebeinket fel kell tárnunk Isten előtt. Amíg valaki rejtegeti a bűneit, addig azok gennyesednek. Ha beengedjük a lelkünkbe Isten fényességét, akkor Ő gyógyít, felemel minket. Így mondja a zsoltáros: „Boldog az ember, akinek az Úr nem tartja számon vétkét, akinek lelkében nem lakik álnokság. Ameddig hallgattam, velőmig sorvadoztam, sóhajtozásomnak nem volt vége. Kezed súlyosan rám nehezedett nappal és éjjel. Szívem olyan volt, mint a föld a tűző napon. De akkor megvallottam neked bűnömet, nem rejtegettem tovább vétkemet. Így szóltam: »Az Úrhoz megyek és megvallom gonoszságomat!« S te eltörölted adósságom, megbocsátottad bűnömet. Ezért imádkozzék hozzád minden igaz, a szorongattatás idején! Hiába tör be a vizek áradata, nem éri el. Te vagy menedékem, megmentesz a félelemtől, s körülveszel a szabadulás dalaival.” (32. Zsolt 2–7)

Nem mindig azok a legnagyobb bűnök, amelyeket valaki a legjobban szégyell. A legnagyobb bűnök többek között ezek: ha valaki szándékosan keseríti az embertársa életét, ha megöli az embertársát, ha kihasználja a gyöngét, kisemmizi a szegényt, ha megcsalja a házastársát, vagy elcsábítja más házastársát, stb.

Amikor belép a gyóntatószékbe, mindig arra figyeljen, hogy Istennek vallja meg a bűneit. A pap csak közvetíti a szentségi kegyelmet. Jézus mondta az apostolainak: „Akinek ti megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.” (Jn 20,23)

Gondoljon arra, hogy Isten kimondhatatlanul szereti az embert, szereti magát! Őeléje bátran léphetünk álarcok nélkül. Az ő tekintete nem megalázó, hanem megtisztító és felemelő. Jobban szeret minket, mint ahogyan a legjobb szülő tudja szeretni a gyermekét, a legjobb nagyszülő az unokáját, a legjobb házastárs a kedvesét. Gondoljon arra, hogy milyen szeretettel fogadná a gyermekét, ha jönne, hogy bocsánatot kérjen egy botlása miatt! Isten végtelenül nagyobb szeretettel ölel magához minket!