Nem oldozta fel a pap a beteg édesapámat

Tisztelt Lelkiatya! Édesapám másodszor kapott stroke-ot, az állapota azóta nagyon súlyos. Papot hívtunk hozzá, hogy feladja neki a betegek kenetét, de az atya megtagadta ezt, mivel édesapám – többszöri felszólítás ellenére – nem bánta meg a bűneit, így feloldozni sem tudta. Összevitatkoztam a pappal, mire ő kijelentette, hogy nem fogja eltemetni a szüleimet. Helyesen cselekedett? Mi értelme van így a betegek kenetének?

Kedves Levélíró! Mindenekelőtt sok erőt, kegyelmet kívánok az egész családnak az édesapja betegségének hordozására, és édesapjának is kívánom Isten bőséges áldását.
A betegek kenetének szentsége előtt, ha a beteg még öntudatánál van, akkor részesíteni kell őt a bűnbánat szentségében. A bűnbánat szentségének fontos része az, hogy a bűnbánó kifejezze, hogy bánja a bűneit.

Természetesen egy beteg ember igen gyakran nem képes szavakkal világosan kifejezni ezt. A lelkipásztor ilyenkor bölcsen és megértéssel helyette mondja a szavakat, vagy egy kis felbiccentést, kézszorítást kér csak a betegtől, vagy leolvassa a beteg tekintetéről, hogy őszintén kéri a feloldozást.
A pap egy ilyen esetben semmiképp sem tagadhatja meg a temetést. Csak a hitet nyilvánosan elhagyók, vagy megtagadók esetében szabad az egyházi temetést megtagadni.
Kedves testvérem! Nagyon sajnálom azt, ami az édesapjával történt! Esetleg próbáljon egy másik lelkiatyát kérni, hogy látogassa meg az édesapját.