Sok embert megzavar, hogy településünkön nemcsak hitoktat egy nős fiatalember, de vasárnap, ha nem jön a papunk, a templomban ő beszél, áldoztat. Sőt, már temetett is. Tessék már felvilágosítani, hogyan, és miért lehetséges ez?!
1. Nagy és szomorú oka van annak, ami meglep nagyon sok hívünket: nagyon megfogyott papjaink létszáma. Kevés az újmisés, az idős pedig sok. Valami megoldást kellett találni az Egyház vezetőinek. Az egyik lehetőség az állandó diakónus. Ő felszentelt férfi, ha érett korban van, házas is lehet. Szinte mindenre kap „hatalmat”, csak nem misézhet, nem gyóntathat, és nem adhatja fel a betegek kenetét. Nagyon nagy segítséget nyújtanak ők a lelkipásztorkodásban. A diakónust arról lehet megismerni, hogy a stólát egyik vállán keresztbe fektetve viseli. Hazánkban sajnos még kevesen vannak, de külföldön már elterjedt ez a lehetőség.
2. Lelkipásztori kisegítőkkel is próbálják orvosolni a kevés pap miatt támadt keserves űrt. Három, négy, sőt akár több plébániának van egyetlen papja, aki képtelen mindenütt eleget tenni a feladatának. Ha pedig a végtelenségig hajszolja magát, időnek előtte munkaképtelenné válik. A lelkipásztori kisegítő egyaránt lehet férfi vagy nő, egyedülálló vagy családos. Az a fontos, hogy jellemes, erkölcsös legyen, példakép mindenki számára. Felkészült legyen annak betöltésére, amit elvállalt. El kell végezni a megfelelő iskolát, tanfolyamot. Plébánosa ajánlása nyomán főpásztora (püspöke, érseke) adja meg a végső engedélyt, megbízatást. A plébánossal egyetértésben, annak ellenőrzése alatt végzi minden kötelességét.
Nézzük meg a munkaköreit: felolvasó, előimádkozó, áldoztató. Ha sürgősen haldoklóhoz, beteghez hívják, nem oldozhatja fel a bűnöktől, az utolsó kenetet sem adja fel, csak megáldoztatja az illetőt. Fontos feladata a hitoktatás. Ő a pap nélküli igeliturgia, szentáldozás vezetője. (Nagyon fontos a vasár- és ünnepnapot valahogy megszentelni, ha nem tud eljutni a pap!) Temetésre is kap megbízást. Amikor szentbeszédet mond, annak tartalmát meg kell beszélni plébánosával. Kereszteléshez, esketéshez nem kaphat engedélyt, viszont mindkettőt előkészítheti. Szentelményeket kiszolgáltat (pl. házszentelés, balázsáldás). Legteljesebb megbízatása: egy plébánián a lelkipásztori teendők önálló ellátója. Itt már övé az anyakönyvek vezetése, és a pénztár is.
Aki elvégezte a Hittudományi Főiskolát, főpásztori megbízatással taníthat hittant. Igeliturgiát csak főpásztori engedéllyel végezhet. A kisegítő nem misézik együtt a papjával, csak ministrál. Öltözékéből ki kell tűnni annak, hogy ő nem pap. Tehát fehér albát viselhet, az csak ministránsruhának számít, viszont stólát nem vehet a nyakába.
Tudom, hogy nehéz mindenhez hozzászokni, de a szükség nagy úr! A török időben is megoldódott a probléma, megmaradt akkor is az Egyház. Nem fogunk elveszni mi sem. Reméljük, hogy jön idő, mikor a mi fiaink számosan meghallgatják Jézus hívó szavát, és újból megtelnek a kiürült plébániák.