Összeköltözhetünk az esküvő előtt?

Kedves Lelkiatya! A párom szeretne összeköltözni velem; se ő, se én nem éltünk még senkivel. Én katolikus vagyok, ő nem, esküvőt még nem tervezünk, de ő például azt mondta, hogy mindenképp szeretne esküvő előtt együtt élni. Kíváncsi vagyok ezzel kapcsolatosan a véleményére!

Kedves Levélíró! Nagyon örülök az őszinte kérdésének, amely annyi fiatal számára felmerül manapság. Nagyon örülök annak, hogy eddig tisztán készültek a házasságra.
A Biblia arra tanít minket, hogy a testi eggyéválás a legmélyebb módja annak, ahogyan férfi és nő az egymás iránti teljes odaadását, egységét átélheti. Ez a cselekedet akkor igaz, akkor van a helyén, ha valóban nem csak két test, hanem két ember válik eggyé. Ha egymásnak adják az örömeiket és terheiket, a múltjukat és a jövőjüket. Különben mindketten azt fogják érezni, hogy megtettek valamit, ami nem volt egészen igaz. Úgy tettek, mintha egyek volnának, mintha egymásnak adnák egész önmagukat, de ez nem volt teljesen így.
A Biblia nagyon világosan tanítja, hogy a házasságon kívüli testi kapcsolat férfi és nő között súlyos bűn, súlyosan vét az Isten által lelkünkbe beírt gyönyörű szeretet-törvény ellen (vö. Kiv 20,14; 22,15-16; 1Kor 3,16-17; Gal 5,19-25; Ef 5,5). A statisztikák is azt mutatják, hogy azok a házasságok, amelyeket „kipróbáltak”, ahol a felek együtt éltek már a házasságkötés előtt, ezek nagyon gyakran szétesnek, felbomlanak. Azok a házasságok, amelyeket nem próbálnak ki, ahol két ember tisztán készül a házasságra, ezek nagyon gyakran együtt maradnak. Ez egyáltalán nem véletlen. A házasságot kipróbálni nem lehet. Hogy milyen az, amikor két ember végérvényesen, teljesen egymásnak ajándékozza önmagát és az életét, ezt nem lehet kipróbálni. Ezt csak ámuló örömmel egyszer az életben meg lehet kapni. Aki próbálgatja a házasságot, az valójában nem a házasságot próbálgatja, hanem a próbálgatást. Azt gyakorolja be, hogy milyen úgy együtt élni valakivel, hogy nem köteleződöm el mellette. Egyre képtelenebb lesz arra, hogy valaha is teljesen odaajándékozza az életét.
A házassági döntéskor a nő számára a nagy lépés a testének odaajándékozása (ő fogadja majd be az egyesülés gyümölcsét, a gyermeket is), a férfi számára pedig a nagy lépés a szabadságának az odaajándékozása. Ha összeköltöznek, akkor maga mindent odaad, a barátja pedig szinte semmit. Ingyen megkap öntől mindent.
Legyen a barátja számára királynő. A barátját rá kellene ébresztenie arra, hogy Ön egy emberi személy, aki végtelen tiszteletet, végtelen odaadást érdemel és követel. A barátjának rá kellene arra döbbennie, hogy döntenem kell, akarom-e ezt a nőt egy életen át szeretni, boldogítani. Ha igen, akkor le kell maga elé térdelnie, és meg kell kérnie a kezét. Ne adja önmagát olcsón.
Persze ha ezt az utat választja, kockáztatja azt, hogy a barátja ott fogja Önt hagyni. Azonban azt gondolom, hogy egy olyan férfi, aki valóban szereti Önt egész szívével, az nem fogja Önt soha otthagyni, és ha ötször elküldi, ötször visszajön. Ha a barátja felháborodik az Ön ellenállásán az összeköltözéssel kapcsolatban, akkor nem Önt szereti, csak valamit akar Öntől.
Sok kegyelmet kívánok a bölcs döntésekhez, az élete helyes irányban való vezetéséhez!