Rettegek az éjszakától

Bizony, jól aludni, utána frissen felébredni: Isten legnagyobb adománya. Viszont vergődni éjjel az ágyban, és reggel agyongyötörten kimászni az izzadt takaró alól, a legnagyobb szenvedés.

A gyógyítás az orvosok számára is nagy kereszt. Legtöbbször adják az altató gyógyszereket, ami szükséges rossz, de kevesebbet árt, mint az átvirrasztott éjszaka. Mégis, mit lehet mondani? Hogyan lehet segíteni?

1. A tiszta lelkiismeret, a nyugodt élet a legjobb párna. Ha bennem és körülöttem minden rendben van, minden esély adva a jó pihenésre. Akinek zaklatott az élete, tele van gondokkal, gyásszal, bánattal, esetleg bűnnel, annak, ha leszáll az éj, minden eszébe jut és marja. A megoldás: változtatni az életvitelen, megoldani a problémákat, gyógyítani a betegséget. Ha nincs megoldás, jobban Istenre kell hagyatkozni!

2. Az éjjeli pihenést elő kell készíteni. Nem akkor kell törődni vele, amikor már lefekszem, hanem órákkal előtte. Aki este rendezi a családi jelenetet, krimit néz, issza a feketét, rendszertelen időben fekszik le, hogyan aludjon feldúlt lélekkel? Este fokozatosan le kell állni. A csendes elpihenést befejezi a szép, nyugodt esti ima.

3. Olyan eset is akad, hogy semmi sem zavar, mégsem alszik az ember. Ilyenkor a legfőbb szabály, hogy nem szabad mérgelődni, dühöngeni, nyugtalankodni, mert így a legkisebb álom is kimegy a szemből, inkább el kell lazítani az egész testet, ebben az állapotban nyugodtan feküdni. Ez legalább fél alvást jelent. Van olyan, aki ilyenkor rózsafüzérezik, elmélkedik, visszagondol a múltjára; van, aki olvas; van, aki sétálgat közben egy kicsit. Kit mi nyugtat. Olyan ember is akad, aki éjjel tud a legjobban szellemi munkát végezni: sok irodalmi, zenei mű született ebben az időtlen időben, amikor az ember nem nézi az órát.

4. Ha nagyon nehéz az éjszaka, pár gondolat segít elviselni. Fel kell ajánlani ezt a szenvedést azért a sok bűnért, amit éjjel követnek el. Éjjel körüljár a sátán: ez a bűnözők ideje, ilyenkor gyilkolják meg az ártatlan embereket, élik züllött életüket az örömtanyák, mulatóhelyek. Az éjjeli virrasztás engesztelés értük.

Egyesülni lehet azokkal a szerzetesekkel is, akik éjjel imádkoznak az alvó vagy bűnös világ fölött. Világi hívek – nem is oly kevesen, mint gondolnánk – alvás helyett szentségimádást végeznek.

Megvigasztalódunk, ha a nácizmus és a kommunizmus börtöneiben szenvedettekre gondolunk, élükön Mindszenty hercegprímással, akiket éjjel nem hagytak aludni, a kihallgatás és kínzás, verés mindig ekkor volt. Szegények, hogy félhettek, ha jött az este. Mi pedig csak nem alszunk, ennyi az egész. Jó rágondolni a kórházak betegeire is. A nappal még elmegy, de éjszaka mennyit kell szenvedni! Nem alszanak, jajgatnak, kiülnek a folyosóra kínjukban. Olyan hosszú a sötétség, nagyon nehezen virrad.

Sajnos, nem vagyok álmot adó, jó tündér, de ezek a sorok talán segítenek megváltoztatni, elviselni álmatlan éjszakáit.

*

A tudás és az istenhit egységes fényében tényként jelenthető ki, hogy nem lehet jónak, tökéletesnek, boldognak lenni, embertársainkkal békében egymást segítve élni, az álmatlan éjszakákat, a szenvedést elviselni az Istentől eredő többleterő, többletenergia nélkül.

(Kellermayer Miklós egyetemi tanár)