A programban részt vevő asszonyokat a legegyszerűbb házimunkákra tanítják meg: mosogatásra, főzésre, vasalásra, varrásra, mosásra, takarításra. Hogy ezt mindenki „zsigerből” tudja és végzi? Ne gondolják!
Csépa több szempontból is peremvidéken fekszik. A Váci Egyházmegye központjától ez a falucska fekszik a legtávolabb, de a megyehatártól is csak egy rigófütty választja el. A község a helyiek szerint igencsak elzárt a külvilágtól.
Az évek alatt a lakosság egy része alig behozható szociális hátrányba került. A javarészt roma családok bár igyekeznek felzárkózni, látható, hogy segítség és munka nélkül ez nem fog sikerülni.
Ezért döntött úgy a plébánia, hogy (első körben) életvitel programot indít számukra, melyen a legalapvetőbb házimunkákkal ismertetik meg a sorsuk jobbítására vágyó asszonyokat. Úgy vélik, csak tanulással lehet előrébb jutni és állást szerezni.
– Erre bizony nagy szükség van – állítja Szabó Csilla, a plébánia egyik dolgozója. Szerinte nem egy asszonynak, anyának ismeretlen a takarító vagy a konyhai eszközök használata, e tudás hiánya pedig rendkívül nehézzé teszi a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésüket.
Kérdés persze, hogy az évszázadok vagy évtizedek alatt kialakult hátrányt képes-e egy ilyen program lefaragni. A berögzült szokásokon tud-e változtatni?!
– Nem. De meg lehet mutatni a résztvevőknek, hogyan lehet másként élni – vélekedik Antal András atya. – Nem azt kell adni, megmutatni az embereknek, amire vágynak, hanem amire vágyakozniuk kellene.
A teljes cikket a szoljon.hu-n olvashatják el.
Egy másik szép példa Magyarországról.
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")
