Tisztelt Lelkiatya! Szeretném a tanácsát kérni, hogy hogyan szokhatnék le a csúnya beszédről. Feszültség vagy félelem hatására beszélek így, pl. autóvezetés közben, amikor mások furcsa dolgokat művelnek és féltem a kocsit. A gyerekeimnek nem szeretnék rossz példát mutatni, sokszor velem vannak ilyenkor. Hogyan adhatnám ki magamból szebben a feszültséget?
Kedves Levélíró! Nagy örömmel olvastam a levelét, mert kitűnik belőle, hogy nagyon zavarja a rosszul kifejezett indulat, és érzi, hogy ezzel a gyermekeinek is rossz mintát ad tovább.
Egy régi latin közmondás szerint a beszéd a lélek tükre. A szavaink belőlünk jönnek elő: a lelkünkből, a gondolatainkból. Mutatják, hogy milyen emberek vagyunk. Akinek sok csúfság jön ki a száján, az egy rossz jel. Mutatja, hogy valami belül is megromlott, eldurvult.
Ha ideges lesz, mindig várjon, mielőtt megszólal. Mondjon el egy fohászt azért (pl. a sofőrért) aki miatt ideges lett. Kérje Istentől, hogy világosítsa meg, kell-e egyáltalán valamit mondania, ha pedig igen, akkor mit és hogyan. A haragja nagyjából ugyanolyan gyorsan múlik el, ha mond valamit, mint ha hallgat.
Ne bosszankodjon a közlekedési ügyeskedések miatt. Ha valaki ügyesen megelőzte, mindig gondoljon arra, hogy biztosan fontos dolga van, hadd menjen.
Mindig figyeljen a gyermekeire. A legfontosabb dolog az, hogy bennük jó mintákat, jó emlékeket hagyjon. Ehhez képest lényegtelen, hogy hányan előzték le, és milyen módon.
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")
