Szent István ezer éve sziklára helyezte a magyar nép jövőjét

Államalapító Szent István királyunk több mint ezer éve sziklára helyezte a fiatal magyar nép jövőjét, amikor arról döntött, hogy a keresztény hit és az abból fakadó életszentség a fenntarthatóság biztosítéka – mondta Német László, nagybecskereki megyéspüspök a Szent István-nap alkalmából megtartott ünnepi szentmisén, Budapesten – írja az Origo.

Német László, a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke homíliájában kijelentette: Szent István ma is példakép számunkra; mi magunk vagyunk látható jele jó döntésének. Maradjunk ezeréves Kárpát-medencei jelenlétünk biztos szikláján, járjunk az életszentség útján, és mutassuk meg, hogy a szeretet erősebb minden félelemnél, úgy ahogy ezt Jézus nekünk megmutatta kereszthalában és feltámadásában – tudatta.

A püspök kiemelte: a kor embere elé azt az Istvánt szeretné példaképként állítani, aki elsősorban bátor döntésével alapított államot. Mint elmondta, Szent Istvánnak dönteni kellett, hogy a Közép-Európában lábat vető magyarság véglegesen is itt ezeken a tájakon, ezen a földön maradhasson. Célja – modern nyelven mondva – a fenntarthatóság volt, amit ma is nagyon fontosnak tartunk, úgy a személyes, mint a társadalmi életben – tette hozzá.

Mint mondta, Szent Istvánnak a bátorság mellett szüksége volt nyitottságra, és „úgymond olyan idegen kapcsolatokra, amelyek a keresztény gyökereket erősítették.”

Német László rámutatott: „Az idők változnak, mint ahogy a talaj is változik. A szót fogadó, az isten igéjét befogadó emberek azonban arra vannak meghívva, hogy a változó időkben, a változó talajba úgy vessük, úgy hirdessük isten szavát, hogy az életet és gyógyulást jelentsen. Isten igéje nem az állandó leltározás tárgya, nem az értékek leltározására szólít fel, hanem azok szüntelen gyakorlására. Szent István királyunk döntése a keresztény értékek szüntelen gyakorlására készítette elő a talajt” – fűzte hozzá a püspök.

A helyi közösségek kiemelt szerepére is felhívta a figyelmet: „A helyi egyházak alapítása, a templomok építése, az intézményes egyház megszervezése a Kárpát-medencében, mind-mind azt a célt szolgálták és szolgálják ma is, hogy mi magunk, a Szentlélek templomai, személyesen is és közösségileg is egyre inkább élő templomokká váljunk.

A Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren az ünnepi szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatta be Béchara Boutros Rai bíborossal, a Maronita Egyház pátriárkájával.

Erdő Péter bíboros köszöntőjében azt mondta: Szent István napja a bizalom ünnepe. A hálaadásé azért, hogy mindmáig megmaradtunk. A kérésé, hogy az isteni gondviselés őrizze, Nagyasszonyunk és első szent királyunk pártfogása segítse népünket a jelenben és a jövőben. Szent István keresztény hite alapján találta meg népünk helyét a világban és a történelemben. Úgy kapcsolta a magyarságot az európai népek nagy családjába, hogy közben megerősítette, megvédte sajátos örökségét és azonosságát – mondta a bíboros.

A szentmisén Erdő Péter megáldotta az új kenyeret. A miséző pódiumon jelen volt az orosz ortodox egyház, a kopt egyház, a református és az evangélikus egyház képviselője.

Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, előtte vonultak az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, a Szent Jobb mögött Erdő Péter és a maronita egyház pátriárkája, továbbá a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, majd népviseletbe öltözött hívek, végül plébániai csoportok zárták a menetet.

Forrás: Origo/MTI