Sándor Tivadar nyugalmazott arad- gáji, szentpáli és sofronyai plébános 1947. augusztus 25-én született Aradon, tizenegy gyermekes család kilencedik gyermekeként. Édesapja adótisztviselő volt, édesanyja háztartásvezető. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd jelentkezett a gyulafehérvári kántoriskolába. Az ott letett sikeres érettségi vizsgája után, 1965-ben felvételét kérte a Hittudományi Főiskolára. Teológiai évei alatt a szerelési-javítási munkálatoknak is mestere volt. Negyedévesként például ő szerelte fel a katedrára visszatérő Jakab Antal egyházjogtanár szobájában a mosdókagylót. Ezért a későbbi püspök neki ajándékozta a börtönből hazahozott rabruháját, amit Tivadar atya az említett munkálatai idején két éven keresztül viselt.
Teológiai tanulmányai befejeztével, 1971. április 18-án szentelte pappá a gyulafehérvári székesegyházban Márton Áron püspök. Tivadar atya Szent János apostol szavaival indult el papi életútjára: „Ne szeressünk szóval, hanem tettekkel és igazsággal” (vö. Jn 3,18). Első szentmiséjét Aradon. a belvárosi római katolikus templomban mutatta be. Segédlelkészként először Temesvárra, a Józsefvárosba helyezték, itt nyolc hónapig szolgált. 1972. márciusától újabb nyolc hónapra Aradra, a Belvárosba került. Ugyanazon év novemberét Resicabányán töltötte, majd december 1-jétől arad-gáji káplán lett, de tevékenysége csak Kisszentpálra korlátozódott. 1975-ben, amikor a gáji plébániát szétválasztották Szentpáltól, a szentpáli plébánia élére őt nevezték ki. Az egyházközséghez tartozott még filiaként Sofronya és később Kürtös is. Tivadar atya 1985. március 20-tól lett Arad város Gáj negyedének plébánosa. A Boldog Gizella tiszteletére szentelt templom oltáránál s emellett Sofronya és Szentpál filiákban ez év nyári nyugdíjba vonulásáig, vagyis 37 éven keresztül szolgált.
„Mindannyian eszközök vagyunk Isten kezében. Ő bőségesen osztja ajándékait, mi pedig el kell juttassuk a szegényekhez, a betegekhez a vigasztalását, ugyanakkor együtt kell tudjunk sírni a sírókkal” – e hitvallásának, valamint papi jelmondatának megfelelően ő igencsak sokszor tett tanúságot tetteivel: az arad-gáji Caritas vezetőjeként, az Agrocaritas szentpáli egységeinek létrehozójaként, a házi betegápolás megszervezőjeként, az Aradi Alma Mater Egyesület alapító tagjaként, különböző kulturális akciók szervezője- és támogatójaként egyaránt.
„A Caritas munkájába 1991-ben kapcsolódtam be, amikor Kóbor György, a szervezet akkori aradi vezetője erre felkért. Első lépésként meg kellett teremteni az anyagi hátteret – ezért hoztuk létre az Agrocaritas egységeit: az asztalos-, lakatos- és esztergaműhelyeket Szentpálon, amelyek révén el tudunk végezni kisebb-nagyobb javításokat, karbantartásokat. Itt indítottuk be a fűrésztelepet is, amellyel az általunk megvásárolt rönköket dolgozzuk fel saját és mások szükségleteire. Itt állomásoznak teherautóink, traktoraink, és itt szereltük fel az esztergapadjainkat is” – magyarázta korábban egy interjúban. Ugyanitt elmondta azt is: az érkező segélyszállítmányokból egész évben folyamatosan támogatják ruhasegélyekkel a rászorulókat. A plébániával párhuzamos utcában, nem messze a Caritas Komplexumtól ruhaüzletük is van, ahol hozzáférhető árakon jó minőségű ruhákat árusítanak. A Caritas Komplexumban otthoni betegápolásra szakosodott Szociális Központot működtetnek, és beindították a szegények konyháját is, amely meleg étellel könnyíti meg a nehéz sorsú egyének helyzetét.
Tivadar atya mindemellett az iskolatámogató Aradi Alma Mater Egyesületnek is alapító tagja. „Az egyesületen belül a vidéki gyermekek felzárkózását segítem a matematika területén: a Csiky Gergely Gimnáziumban tanuló vidéki diákok számára egy tanárt fizetek, aki pótórákat tart nekik délutánonként. Ezt Caritas-alapokból tudom megvalósítani, az anyagi hozzájárulás külföldről származik” – ismertette korábban, újságírói kérdésre válaszolva.
1999-ben ugyancsak a Caritas általa vezetett, 12 fős munkacsoportja végezte el a Csiky Gergely Gimnázium bentlakásának átépítését és a tetőtér beépítését, az épület 120 férőhelyessé bővítését. Három és fél évnyi munkával a régi alapot kiásták, méterenként újraöntötték, újraerősítették, az alagsorban ebédlőt, konyhát, konditermet és raktárhelyiségeket alakítottak ki. Szintén az Aradi Caritas fogadta be székházába, a Gyöngyvirág Alapítvánnyal közösen, a Gyorokon megszűnt iskola magyar tagozatának diákjait, akiknek a teljes ellátásáról – szállás, étkeztetés, délutáni konzultáció – gondoskodtak. Ezekkel a diákokkal az arad-gáji iskola magyar tagozatát is megmentették a megszűnéstől.
A Caritas Házban idősebb férfiak és asszonyok számára énekesteket tartanak, amelyeken templomi és népi énekeket dalolnak. Ezen alkalmakon más felekezetek tagjai is részt vesznek. Itt névnapokat, születésnapokat is ünnepelnek, ezzel is összetartó közösséget kovácsolva.
Mindemellett Tivadar atya minden kulturális akcióban részt vesz, támogat, legyen az könyvkiadás, megemlékezés, diákok versenyekre szállítása, kirándulások megszervezése stb. Nem véletlen, hogy „a magyar kultúra határon túli ápolása érdekében kifejtett életművéért” 2020. január 18-án Budapesten megkapta a Magyar Kultúra Lovagja elismerést.
Aranymiséje alkalmára a híveknek ajándékozott emlékképre ezt írta: „Istenem, hálát adok, hogy kegyelmed eszközévé választottál.” Amint azt a sajtóbeszámolók is megjegyzik, Isten valóban bőségesen osztotta Tivadar atyának kegyelmeit, hogy aztán azokat ő eljuttassa a rászorulókhoz, a szomorúakhoz, az elhagyottakhoz, a vigasztalásra szorulókhoz. Elhivatottságát, elkötelezettségét mutatja, hogy szociális-karitatív tevékenységét az elkövetkezendő években is folytatni akarja.
Kívánjuk, hogy mindehhez adjon neki a Jóisten sok erőt és jó egészséget, ez év augusztus 1-jei nyugdíjba vonulása, valamint közelgő 75. születésnapja alkalmából pedig szeretettel és további jó kívánságainkkal köszöntjük Tivadar atyát!
(Fotó: Kurunczi Ferenc)
- A magyar keresztény kultúra háza
- Szent Vincenzo Grossi (1845–1917)
- Bűn, ha reformátusként katolikus misére járok?
- Végső búcsú Kozma Imre atyától
- A pápa a visszaélésekről: Vigaszt és segítséget kell nyújtanunk
- Magamban is mondhatom a rózsafüzért?
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút
![](http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/09/Misekalauz.jpg")