Tisztelt Lelkiatya! Menyasszonyommal, aki immár polgárilag feleségem is, megtartottuk polgári esküvőnket. Az egyházi esküvő jövő tavasszal lesz. A polgárit olyan megfontolásból szerveztük idén nyárra, hogy majd az egyházi esküvő napján csak arra tudjunk koncentrálni, hangolódni. Mindketten hívő katolikusok vagyunk, mindig is fontos volt számunkra a katolikus értékek megtartása és tovább adása. Sajnos a polgári esküvő után szembesültünk azzal, hogy az egyházi esküvőig nem gyónhatunk és áldozhatunk, amit meglepődve vettünk tudomásul, hisz amint írtam az egyházi esküvő időpontja is le van szögezve, és a polgári esküvő korábbi időpontra tételének oka éppen az egyházi esküvő fontossága, a rá való hangolódás (a kettő egy napon tapasztalataink szerint túlságosan zsúfolt lett volna és felszínesebb). Mivel külföldön élünk pillanatnyilag, sajnos nem tudtuk közelebbi időpontra tenni a polgárit. Ebben az esetben tényleg ennyire szigorú és kőbe vésett lenne az egyházi törvény?
Kedves Levélíró! Nagyon örülök a házasságkötésüknek, sok boldogságot, örömet, áldást kívánok mindkettőjüknek!
A keresztény ember számára az igazi esküvő a szentségi házasság. A házasság nem pusztán valamilyen emberi szerződés. Az igazi házasságot –Jézus szavai szerint – Isten köti össze: „amit Isten egybekötött…” (Mk 10,9) Ezért maguk jelenleg még nem teljes értékű házastársak. Ezért nincs még helye a testi kapcsolatnak az életükben.
Ismerek olyan párt, akik anyagi okok miatt több mint fél évvel előbb kötötték a polgári házasságukat, mint az egyházi (szentségi) házasságot. Azonban nem költöztek össze, nem kezdték meg a testi kapcsolatot, mert tudták, hogy a házasságkötésük majd Isten színe előtt fog megtörténni.
A maguk esetében, ha az volt a szándékuk, hogy már idén elkezdjék a közös életüket, akkor nem jövőre kellett volna tenni az egyházi esküvőt. A polgári esküvőnek nem kellett volna semmifajta nagyobb súlyt adni. Elég lett volna egyszerű, hétköznapi ruhában egy 20 percre beszaladni, aláírni a papírokat. Így az nem terhelte volna meg az egyházi esküvő élményét.
Ezzel együtt, ez a fél év hamar el fog múlni. Az áldozástól való távolmaradásukat tekintsék úgy, hogy ezzel is tanúságot tesznek mindenki (és saját maguk) előtt a házasság szentségének fontosságáról. Mindig gondoljanak arra, hogy Jézus nem csak az eukharisztián (az áldozáson) keresztül, hanem sok más módon is jön hozzánk, ajándékozza magát nekünk. Várják hálás örömmel a szentségi házasságkötésük napját!