Nagy Zoltán atya, a Budapest-Sashalmi Krisztus Király-egyházközség érdemes esperes-plébánosa, plébániai kormányzója 1947. január 21-én született Karcagon, vallásos családban. Édesapja Iványi Nagy Imre raktárvezető, édesanyja H. Nagy Margit kalaposmester. Négy testvére van. (Az Iványi előnevet a kommunizmusban vették el a családtól). Tizenkét éves volt, amikor Karcagról a fővárosba költöztek. Az azóta megszűnt Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett. „Ez egy világi gimnázium volt, az ott tanulók közül mégis többen választották a papi pályát. Ez szerintünk egy korábbi iskolalelkésznek volt köszönhető, akinek szelleme valahogy tovább öröklődött a későbbi nemzedékekre is, és a szülők szívesen adták gyermekeiket ebbe az iskolába. Itt tanult Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, Kozma György jezsuita szerzetes, és még jó néhány növendék, akik nem váltak híressé, de hűségesen teljesítették papi küldetésüket” – magyarázta egy interjúban Zoltán atya. Ez az iskolai légkör bizonyára őrá is hatott, de az érettségi idején még nem érezte a papi szolgálatra való elhívást. Az útkeresés időszakát élte. Betanított furatköszörűsként elhelyezkedett a Ganz-Mávagnál, ahol egy évig dolgozott. Közben testvéreivel templomba és hittanra járt, vallásos könyveket olvasott, ezek a tapasztalatok és a hit világáról szerzett ismeretek pedig hovatovább megerősítették benne az Isten és az egyház iránti elköteleződést. Látva, hogy ebben a csodálatos világban a fiatalok közül milyen kevesen mozognak otthonosan, érezni kezdte azt is: neki feladata, hogy megismertesse a fiatalokkal az istenhitet. „Egy magányos templomi imádkozás közben jött az ötlet – avagy isteni sugallat –, hogy papként számtalan világi apostolt nevelhetnék. Néhány hónapos vívódás és megfontolás után jelentkeztem Esztergomba a szemináriumba, ahova fel is vettek. Az évfolyamunk 18 hallgatója közül 11-et villámgyorsan behívtak katonának. Az öt esztergomi év azonban nagyon szép volt, kitűnő tanárainktól életre szóló útravalót kaptunk” – emlékszik vissza a pappá szenteléséig vezető útra.
Zoltán atyát 1971. június 20-án szentelte pappá Esztergomban Szabó Imre püspök. Kápláni szolgálatát Dorogon, a Szent Borbála-plébánián kezdte meg (1971–1972), majd Ásványrárón (1972–1974), Budapesten, a Szent Rókus-plébánián (1974– 1985) és Budapest-Rákosfalván (1985–2000) folytatta. Közben 1976–1979 között az akkor illegalitásban működő Regnum Marianum közösség házfőnöke is volt. „Dorogbányáról, a bányalelkészségről öt és fél hónap után helyeztek Szigetközbe, Ásványráróra. Ásvány és Ráró korábban két külön község volt két önálló templommal. A plébánia Ásványon volt, plébánosom inkább ezt a területet gondozta, nekem pedig szinte szabad kezet adott, hogy Rárón vezessem a hitéletet. Kitűnő lehetőség volt arra, hogy a papi munka minden részletét megtanuljam, plébánosom pedig szívesen látott el tanácsokkal, támaszom volt a kezdeti nehézségek leküzdésében. A következő állomáson, a budapesti Rókus-kápolnában 11 évig voltam káplán. Kitűnően működött a számomra nagyon fontos hitoktatás, a város minden részéről jöttek az érdeklődők, közel száz ifjúsági hittanost oktattunk Kállay Emil káplántársammal” – tekintett vissza nemrég a XVI. Kerületi Újság hasábjain.
Zoltán atya a Rókus-kápolnai szolgálatát követően Rákosfalván 15 évig volt segédlelkész. Eközben az Országos Hitoktatási bizottság Ward Mária Hitoktatóképzőjében 1992 és 1999 között retorikát tanított. A plébánián arra törekedett, hogy ne kelljen plébánosi feladatokat ellátnia, mert úgy találta, hogy a sok adminisztráció elveszi az időt a papi munkától. György Attila sashalmi plébános hirtelen halála miatt azonban fel kellett adnia ezt a törekvését. Egy ideig Bátorfi Béla mátyásföldi plébánossal közösen látták el a sashalmi szolgálatot, majd felettesei kérésére elvállalta a sashalmi plébánia vezetését. 2000 óta szolgál plébánosként Budapest-Sashalmon, ezzel párhuzamosan pedig, 2002-től, attól kezdve, hogy a Budapest-Árpádföldi Szent Anna-egyházközséget plébániai rangra emelték, oldallagosan annak a vezetését is ellátta 2007-ig. Sashalmon 2004-ben megépíttette a Meszlényi Zoltán Közösségi Házat, és ugyanebben az évben az ő vezetésével készült el Árpádföldön a Szabó Lajos Közösségi Ház is. Sashalmon felújíttatta és bővítette az orgonát. 2003 és 2011 között a Rákosi Espereskerület espereshelyettese, 2011-től 2015-ig esperese volt. Szintén oldallagosan 2009-től egy éven át Budapest-Cinkota Mária Magdolna-plébániáján is lelkipásztorkodott.
Zoltán atya mindmáig a hitoktatás és az ifjúság keresztény nevelésének elkötelezettje. Öt óvodában és három iskolában 300-nál több hittanost tanítanak. Közösségeik is jól működnek. Négy hétvégi szentmiséjükön átlagosan 600 ember vesz részt.
Közel száz alkalommal tartott lelkigyakorlatos beszédeket és lelkinapokat egyházi iskolákban. Az eredeti Pannon Rádióban 320 elmélkedése hangzott el, országos és helyi lapokban mintegy háromszáz cikke jelent meg. Öt kötet is fűződik a nevéhez. A Szeretetre születtünk (Jel, 1995) tizenéveseknek szól az erkölcstanról. Az Istenben gazdagodni – Történetek gyerekeknek az A, B, C év vasárnapjaira (Szent István Társulat, 2000) lapjain a kisebbeknek mesél. A Zsinórmérték – 100 vallási lélekébresztő (Kairosz, 2003) válogatás a Pannon Rádió azonos című műsorából. A Megnyílt az ég – Hiszekegyről fiataloknak, felnőtteknek hittankönyvben (Kairosz, 2009) a témát modern, korunk embere számára könnyen érthető formában dolgozta fel. A Mikor lesz már egység? (Kairosz, 2011) lapjain az ökumenizmusról gyűjtötte egybe saját beszédeit, néhány tanulmányát, az egyházi megnyilvánulásokat, reformátorok tanításait, szentek tanúságtételeit.
Méltatói szerint is, Zoltán atya minden leírt és kimondott megszólalásában „világos szavakkal ismertet, határozott kijelentésekkel felráz, az imában erőt és reményt ad”.
- Bűn, ha nem tudom elfogadni az ökumenizmust?
- A magyar keresztény kultúra háza
- Szent Vincenzo Grossi (1845–1917)
- Bűn, ha reformátusként katolikus misére járok?
- Végső búcsú Kozma Imre atyától
- A pápa a visszaélésekről: Vigaszt és segítséget kell nyújtanunk
a lelkiatya válaszol betegség boldogság Böjte Csaba bűn család Egyház események Európa Ferenc pápa fiatalok gyerek gyónás halál határontúl hit házasság ima Isten Istenkapcsolat Jézus kultúra lelkiatya Magyarország nagyvilág pap papok Pál Feri remény segítség szentek szentmise szentségek szenvedés szerelem szeretet társadalom Vatikán vers viccek válás zene élet életbölcsességek életút